<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A német költségvetés gigantikus számlákkal szembesül az elkövetkező években és a német adófizetők türelme bizony könnyen erodálódhat az „európai projekt” irányába.  Merkel érzékeny időpontban lép le a színpadról, hiszen jelenleg a németek 55 százaléka gondolja azt, hogy az EU politikai rendszere működésképtelen – márpedig ez 11 százalékos ugrás a múlt évhez képest.  Káncz Csaba jegyzete 

Kevesebb, mint három hét van hátra a szeptember 26-án tartandó német általános választásokig.  A tegnapi adatok szerint a CDU/CSU 19 százalékra csúszott, amely 72 éves történelmének legrosszabb eredménye.  A Zöldek szintén csúsznak lefelé, míg az SPD kompetens kancellárjelöltje felfelé tartó pályára helyezte az egyébként gyenge és jellegtelen vezetésű pártot. 

A politikai centrum borítékolhatóan balra fog tolódni a választások után és könnyen lehet, hogy három pártra lesz szükség a kormányalakításhoz. 

Nincsen igazán önálló profilja

Olaf Scholz pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje eddig a kampányában nem igazán foglalkozott nemzetközi kérdésekkel.  A szociáldemokraták programjának mottója: „Jövő – tisztelet – Európa”, középpontjában is inkább az éghajlatvédelem, a jó munka és az igazságosság áll.  Oroszországgal és Kínával gazdasági, valamint stratégiai kérdésekben konstruktívan együtt akar működni, de Merkelnél erőteljesebben akarja kritikaként felhozni jogállami problémákat.

Ki jön elő Merkel árnyékából? (fotó: EPA)Ki jön elő Merkel árnyékából? (fotó: EPA)

Az Orbán kormányzat számára intő előjel, hogy a német szociáldemokraták kancellárjelöltje pár hete közölte: megválasztása esetén kerek-perec megmondaná a véleményét a magyar és a lengyel kormánynak, ha azok megsértik a jogállamot vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak az LMBT-közösség, illetve más kisebbségek ellen.

Scholz összességében a folyamatosságot hangsúlyozza a nemzetközi kérdésekben.  De a „The Guardian” joggal szögezi le: „Hogy ezek után ki fog beszélni Európa nevében, mialatt a világot egy sor viszály, a populizmus, a járvány és szegénység tépázza? Hát nem a hatástalan brüsszeli bürokrácia, az erőtlen Franciaország vagy Nagy-Britannia, amely a geopolitikai busz alá vetette magát. A stratégiailag alulteljesítő Németország ugyanakkor alszik a volánnál. Amíg csak fel nem ébred, addig a demokrácia nyomuló ellenfelei köszönik, jól vannak.”

Az uniós külpolitika válsága

Márpedig Merkel kancellár érzékeny időpontban lép le a színről.  Hiszen az uniós külpolitika koherencia hiánya különösen szembetűnő 2019 óta, amikor Ursula von der Leyent tették meg az Európai Bizottság és Charles Michelt az Európai Tanács elnökének. Miként képzelhető el közös uniós külpolitika, ha az EU két legfontosabb személyisége között sincs meg az összhang?  A legjellemzőbb példa volt erre a "sofagate": április elején, amikor törökországi látogatásuk során Michelt karosszékben ültették Erdogan mellé, az ET elnök pedig nem tiltakozott amiatt, hogy von der Leyen egy távolabbi szófán kapott helyet.

Mi több, az európai polgárok körében is nő az elégedetlenség.  „Csalódottság és fásultság” - a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számolt be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) júniusban közzétett tanulmánya.  Hat tagállamban - Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban - többségbe kerültek az eleve bizalmatlanok és a bizalmukat elvesztők. A bizalmi válság mélységét mutatja, hogy a franciák, olaszok és spanyolok zöme azt mondta, hogy az uniós és a hazai politikai intézményrendszerből egyaránt kiábrándult, a németek javarésze pedig úgy véli, hogy az EU rendszere rosszul működik.

Jelenleg a németek 55 százaléka (!) gondolja azt, hogy az EU politikai rendszere működésképtelen – ez 11 százalékos ugrás a múlt évhez képest.  Napjainkban a németek 33 százaléka vélekedik úgy, hogy az EU integráció túl messze ment, miközben 2020-ban még csupán 23 százalékuk gondolta így. 

Augusztusban pedig a sajtónak sikerült megszereznie egy 6 EU tagállamra (Németország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Lengyelország) vonatkozó friss felmérést.  Ezen országok polgárainak 44,4 százaléka inkább pozitívan, 54 százalékuk viszont inkább negatívan értékelte az EU vakcina-kampányát.  Az elutasítottság szintje Németországban volt a legmagasabb, 70,7 százalékkal.

A nagy kérdés

De túléli-e az EU Merkel távozását?  Figyelmeztető jel, hogy a populista AfD a programjában már az EU kilépéssel kampányol, míg a liberális FDP mindig is ellene volt a déli tagállamok kisegítésének.

A kérdés a reálpolitikában azt jelenti, hogy Berlin továbbra is fizeti-e a Brexit és az olasz bankrendszer bénultsága miatt az egyre nagyobbra duzzadó számlát?  Míg tavaly Németország bruttó 26 milliárd eurós befizető volt a brüsszeli számlákra (nettó 19,4 milliárd eurós), a német bruttó befizetések idén a britek távozása miatt várhatóan 40 százalékkal megugranak.

Igen ám, de a német költségvetés egyéb frontokon is egyre nagyobb számlákkal szembesül.  A COVID-19 válság miatt az államadósság tavaly a GDP arányában 60-ról 70 százalékra ugrott, és várhatóan idén 80 százalékra szökik. 

Merkel „energia-váltása” a jelenlegi becslések szerint 2038-ig 44 milliárd eurós kártérítési kötelezettséggel jár a szénerőművek és áramtermelők számára.  Ilyen gigantikus számlák mellett a német adófizetők türelme bizony könnyen erodálódhat az „európai projekt” irányába. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrán ellentámadás és orosz pusztítás Donyecknél
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 19:46
Állítólag sok ukrán megadta magát.
Makro / Külgazdaság Amerika és Ausztrália közösen készül egy ázsiai konfliktusra
Káncz Csaba | 2022. augusztus 14. 18:25
A kelet- és délkelet-ázsiai országoknak szóló kínai üzenet egyértelmű: legyenek készen Peking katonai megfélemlítésére, ha ellenállnak a status quo egyoldalú megváltoztatásának. Miközben növekszik a feszültség az USA és Kína között, Ausztrália lett a Biden-kormány egyik fő regionális külpolitikai támasza az erőegyensúly fenntartására. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Több tucat sérült egy jereváni robbanásban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 16:56
Robbanás történt vasárnap az örmény főváros, Jereván egyik piacán, a detonációban egy ember meghalt, legalább ötvenegyen megsérültek - közölte a katasztrófavédelmi minisztérium sajtóosztálya.
Makro / Külgazdaság Csónakos bevándorlók ezrei szelik át a La Manche csatornát, sikerrel
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 14:02
Az idén már több mint 20 ezer illegális bevándorló jutott át Nagy-Britanniába csónakokon a La Manche csatornán keresztül - jelentette vasárnap hivatalos kormányzati adatokra hivatkozva a PA Media hírügynökség.
Makro / Külgazdaság Nagyon beindultak a kínaiak az akkumulátor termeléssel
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 11:38
Az év első hét hónapjában 175 százalékkal nőtt éves bázison Kína akkumulátortermelése az iparág szakmai képviseleti szervezetének a jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság Csaknem megduplázta második negyedévi nyereségét a Saudi Aramco
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 10:57
Csaknem megduplázta a nyereségét a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a Saudi Aramco olajipari konszern részben a magas olajáraknak, részben a magasabb finomítói árrésnek köszönhetően.
Makro / Külgazdaság Lövöldözés volt Jeruzsálem óvárosában, már nyolc sebesült van
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 09:16
Nyolcan megsebesültek egy lövöldözésben Jeruzsálem óvárosánál vasárnap hajnalban, a támadót elfogták - jelentette az izraeli katonai rádió.
Makro / Külgazdaság Lakat marad a szénbányákon, Amerikában
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 08:19
Egy amerikai szövetségi bíróság visszaállította a szénbányászati moratóriumot a szövetségi földterületeken.
Makro / Külgazdaság Hadicselt vetettek be az oroszok
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 07:03
Elterelő hadműveleteket indítottak Ukrajna észak-keleti részén. Még nem tudni, milyen eredménnyel.
Makro / Külgazdaság Újra balhé van az atomerőmű körül az ukránok szerint – több helyen is harcolnak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 13. 19:23
Ezek voltak az elmúlt órák legfontosabb hírei az orosz-ukrán háborúban. 
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG