Egyelőre sehol sincs az az ukrán áttörés, amit Volodmir Zelenszkij elnök ígérget már napok óta és ez a Krímre is feltétlenül igaz. Denis Smigal kormányfő viszont kész tervvel állt elő a hét közepén online formában megrendezett nemzetközi Krím-konferencián, abban a félsziget felvirágoztatását egyebek mellett külföldi vállalatok, befektetők segítségével képzeli el az ukrán vezetés. A tanácskozáson 60 ország vett részt.

„Virágzó kert lesz a Krím, az európai Ukrajna egyik vonzó részeként születik újjá” – mondta, bemutatva a nagyívű elképzeléseket, amik a nagy országos újjáépítési terv részeként szerepelnek egy nyáron elfogadott kormányzati dokumentumban. 

A félszigetet európai turisztikai célponttá szeretnék tenni, beleértve az egészségturizmust is. Új közlekedési összeköttetéseket akarnak teremteni földön, vízen és levegőben, bekapcsolni a Krímet a nagy európai tranzitútvonalak közé, új kikötőket szeretnének építeni és a meglévőket fejleszteni.

Arra készülnek, hogy az újonnan megalkotott Crimea365 márkával betörnek a nemzetközi szabadidős turizmus piacára. A nevéből adódóan egész évben akarnak ilyen szolgáltatásokat nyújtani.

„Egész évben nyitva tartó minőségi szállodákat tervezünk, nagy nemzetközi fesztiválokat és üzleti konferenciákat, nagy koncerthelyszíneket akarunk létre hozni.” - fejtegette, megemlítve, hogy nagyon fontos az új repülőjáratok indítása, mert csak így érhetik el, hogy évente legalább 1,5 millióan látogassanak oda. Ezen kívül a teljes kiszolgáló ökoszisztémát szeretnék megújítani, beleértve a zöldség-és gyümölcstermesztést, a borászatot és más agráripari termelést. 

A félszigeten öt repülőtér volt a háború előtt, a legnagyobb Szimferopolban. Ott hét éve adták át az új A terminált, akkor évi hatmillió utas fogdására volt elegendő a kapacitás. Főleg a nagyobb orosz városokból érkeztek oda gépek, amelyeket a vezető orosz légi cégek (Aeroflot, S7) üzemeltettek. Érdekes, hogy erről a repülőtérről viszonylag sűrűn közlekedő trolikkal lehetett eljutni a különféle üdülőhelyekre.

A nyugati légitársaságok az orosz invázió kezdete után felfüggesztették ukrajnai járataikat. A Wizz Air és a Lufthansa tavaly még Odesszába közlekedtetett a nyári főszezonban repülőgépeket, de a Krímbe nem. A KLM-nek voltak direkt járatai a Krímbe, de 2014-ben, vagyis a Krím orosz  elcsatolása után közvetlenül leállította ezeket. 

A Krím-félszigetet megszálló Oroszország kiépítette az orosz közigazgatást, bevezette a rubelt és persze megerősítette az ottani katonai jelenlétét. Az ukrán kormány eheti összegzése szerint 118 milliárd dollárnyi kár keletkezett azóta a félszigeten. 

Egyelőre nem tudni, hogy melyik külföldi ország vállalatai fognak bekapcsolódni a Krím újjáépítésébe, de az biztos, hogy főleg építőipari cégek lehetnek a nyertesei a helyzetnek. Az ukrán építési piacra már több évtizede beágyazta magát sok osztrák, német és lengyel cég. Feltehetően törökök is lesznek közöttük, Erdogan elnök a napokban Zelenszkijjel tárgyalt Lvivben a törökök részvételéről, de a német ajkú országokban működő vállalatok mellett más nyugat-európai cégek bekapcsolódása is valószínű.

Egyes nagyobb orosz cégek viszont élnek az orosz fennhatóság adta lehetőséggel. Ilyen például a Five development nevű ingatlanfejlesztő, amelyik augusztus végén bejelentette: 130 milliárd rubel értékben hajt végre különféle beruházásokat Oroszország déli részén, többek között a Krímben. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a cég stratégiai egyezményt kötött az orosz Dom Rosszii nevű bankkal, amelyik további projekthiteleket fog adni lakóingatlanok és üdülőközpontok építéséhez a térségben. Eddig már 40 milliárd rubelt folyósítottak ilyen célra és további 90-et akarnak újabb 20 beruházásra. Egyebek mellett a fejlesztő által a Krímtől távolabb lévő, de a dél-oroszországi vidék legfontosabb üdülőközpontjában, Szocsiban építendő 400 szobás, ötcsillagos szállodát is ez a pénzintézet finanszírozza.

A Krímet 1954-ben csatolta Ukrajnához a szovjet-orosz vezetés Oroszország és Ukrajna egyesülésének 300. évfordulója alkalmából. Ukrajna függetlenné válásakor, vagyis 30 évvel ezelőtt mintegy 2,5 millióan laktak ott, közel 60 százalékuk volt orosz, mintegy harmaduk ukrán, 250 ezren vallották magukat tatárnak, ezen kívül néhány más, ennél jóval kisebb népességű népcsoport volt. Az orosz invázió kezdete óta több tízezer ukrán és mintegy 35-40 ezer tatár menekült el onnan.

A szovjet időszakban a Szovjetunió Kommunista Pártja (SzKP) jól fölszerelt pártüdülőket működtetett a tengerparton, többek között Jaltában, ahol minden felső szintű párt-és állami vezető nyaralhatott és ott tartottak különféle nagy nemzetközi találkozókat is. Az ukrán függetlenség kikiáltása óta egyetlen nagyívű és a turizmus egészét átfogó program sem volt, csak kisebb fejlesztések, mint például a szimferopoli repültér új terminálja.