4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Szerdán még csak gyanús lett, hogy a szombaton Angliában rosszul lett két embert valamilyen különleges mérgezés érhette, tegnapra viszont azonosították, hogy ugyanaz az idegméreg hatott rájuk, ami hónapokkal korábban a volt orosz titkosügynökre és lányára. Egyre kevésbé vélelmezhető, hogy az orosz állam állna az ügy mögött.

Vádaskodás

Az első mérgezés március elején történt: akkor Szergej Szkripal volt orosz titkosügynököt és az őt épp meglátogató lányát érte a mérgezés, amiről kezelőorvosaik biztosan azt gondolták, hogy halálos, ennek ellenére többé-kevésbé meggyógyult a két beteg. Ez már eleve furcsa volt, legalábbis abból a szempontból, hogy Nagy-Britannia bizonyítékok nélkül rögtön Oroszországot kezdte vádolni a cselekménnyel, noha valószínűsíthető, hogy ha ők döntenek egy ilyen művelet mellett, akkor nem végeznek félmunkát, és nem marad életben az áldozat.

A Reuters szerint ezt meg is erősítették orosz illetékesek: elmondták, ha valóban egy, az orosz állam által szervezett osztag hajtana végre ilyen támadást, nemhogy az áldozatok, de még számtalan más, ártatlan ember is életét vesztené. Emellett nem sok logika lenne egy idős, régi kém kivégezésében, akit egy kémcsere ügylet folytán adtak át korábban Angliának. Mindazonáltal Nagy-Britannia az orosz államra hárította a felelősséget és orosz diplomatákat utasított ki.

Már a fele sem tréfa

Most azonban meglepő fordulat történt: újabb két embert mérgezett meg ugyanaz az anyag, a Novicsok nevű idegméreg, mégpedig nem messze, 13 kilométerre az első mérgezés helyszínétől. A két ember, egy férfi és egy nő még szombaton lett rosszul, akkor azt gondolták az orvosok, hogy kábítószer-túladagolás áldozatai lettek. Miután állapotuk nem javult, gyanús lett a dolog, és méregre kezdtek gyanakodni. A vizsgálat szerdára ki is mutatta ugyanazt az anyagot.

Ezek után komoly kérdések vetődnek fel, hogy mi történhetett. Van olyan elmélet, miszerint az első mérgezéskor visszamaradt anyaggal kerülhettek véletlenül kapcsolatba az áldozatok. Ez megint csak az orosz állami elkövetés ellen szól: ők azért feltehetően nem hagytak volna hátra mérgező anyagot. Az pedig még kevésbé valószínű, hogy újabb merényletet követnének el, orosz kapcsolattal nem is rendelkező emberek ellen, közel az eredeti helyszínhez, pláne a náluk rendezett foci-vb alatt.

Pancserek lehettek

Az ügy így jól összekuszálódott, ráadásul a környék lakosságát nyugtalanítja, hogy lehet-e még valahol a méregből, veszélynek vannak-e kitéve. A brit kormány a mostani merénylet elkövetésével már nem vádolja Oroszországot, de kitart amellett, hogy az első merényletet ők hajtották végre, ezért felszólították az orosz hatóságot: mondják el, hogy történt a mérgezés, hogy meg tudják állapítani, maradt-e még méreg valahol, és az új áldozatok hogyan kerülhettek kapcsolatba azzal.

Oroszország az első mérgezés óta többször kérte, hogy szakértői részt vehessenek a vizsgálatokban, de ezt mindeddig megtagadták a brit hatóságok. A nagy kérdés az, hogy a 40 éve általuk kifejlesztett idegméregből hogy kerülhetett illetéktelen kezekbe, és azok hogyan használhatják. A két mérgezés amatőrök, mondhatni pancserek műveleteire utal, akiknek még a céljuk is nehezen meghatározható. Lehet Oroszország lejáratása, de Szkripalék esetében lehetett személyes bosszú is.

A merénylő feltehetőleg maga is fél az anyagtól, ezért keveset használt fel az első merényletnél, a maradéktól pedig ki tudja, hogyan szabadult meg. A Novicsok lassan lebomló, ezért hatását sokáig megőrző méreg, bár az angliai Northumbria Egyetem toxikológusa szerint meglepő, hogy négy hónap után érjen valakit a hatás, ha az anyag még ugyanabból az esetből származna.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tényleg Matolcsy Györgyöt hallgatta ki a rendőrség
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:55
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen. Erről is beszélt a Klasszis Klub legutóbbi adásában Simor András volt jegybankelnök. 
Makro / Külgazdaság Hatalmas összeget utalt át a Világbank Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:51
A Világbank 841 millió dollárt utalt át Ukrajnának kanadai kormánygaranciával – közölte Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján kedden.
Makro / Külgazdaság Olyat tettek Varga Mihályék, amire negyed évszázada nem volt példa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:15
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Makro / Külgazdaság Újabb részletek derültek ki a készülődő vagyonadóról
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:55
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
Makro / Külgazdaság Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások: ez várhat a gazdaságra a kormányzati ciklus végéig
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:05
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.
Makro / Külgazdaság Ezt se teszi zsebre a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 16:29
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban, a kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint. A hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságráta ezzel együtt is csökkent ugyan, de változatlanul jóval meghaladja a 90 százalékot.
Makro / Külgazdaság Hozzányúltak Varga Mihályék egy tabuhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:30
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.
Makro / Külgazdaság Házkutatást tartottak az MNB-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:19
Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék kicsit borúsabban látják a jövőt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:18
Már csak 1,8 százalékra várják az idei GDP növekedését, 0,2 százalékponttal alacsonyabbra, mint három hónapja. Az 1,8 százalékos inflációs előrejelzésükön viszont nem változtattak.
Makro / Külgazdaság Tömeges bankszámlazárolások Iránban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:31
Az iráni hatóságok 2191 bankszámlát zároltak, továbbá 39 járművet foglaltak le azzal a váddal, hogy ezek tulajdonosai „államellenes” tevékenységet folytatnak – közölte kedden a teheráni ügyészségre hivatkozva a Tasnim iráni hírügynökség.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG