Vádaskodás
Az első mérgezés március elején történt: akkor Szergej Szkripal volt orosz titkosügynököt és az őt épp meglátogató lányát érte a mérgezés, amiről kezelőorvosaik biztosan azt gondolták, hogy halálos, ennek ellenére többé-kevésbé meggyógyult a két beteg. Ez már eleve furcsa volt, legalábbis abból a szempontból, hogy Nagy-Britannia bizonyítékok nélkül rögtön Oroszországot kezdte vádolni a cselekménnyel, noha valószínűsíthető, hogy ha ők döntenek egy ilyen művelet mellett, akkor nem végeznek félmunkát, és nem marad életben az áldozat.
A Reuters szerint ezt meg is erősítették orosz illetékesek: elmondták, ha valóban egy, az orosz állam által szervezett osztag hajtana végre ilyen támadást, nemhogy az áldozatok, de még számtalan más, ártatlan ember is életét vesztené. Emellett nem sok logika lenne egy idős, régi kém kivégezésében, akit egy kémcsere ügylet folytán adtak át korábban Angliának. Mindazonáltal Nagy-Britannia az orosz államra hárította a felelősséget és orosz diplomatákat utasított ki.
Már a fele sem tréfa
Most azonban meglepő fordulat történt: újabb két embert mérgezett meg ugyanaz az anyag, a Novicsok nevű idegméreg, mégpedig nem messze, 13 kilométerre az első mérgezés helyszínétől. A két ember, egy férfi és egy nő még szombaton lett rosszul, akkor azt gondolták az orvosok, hogy kábítószer-túladagolás áldozatai lettek. Miután állapotuk nem javult, gyanús lett a dolog, és méregre kezdtek gyanakodni. A vizsgálat szerdára ki is mutatta ugyanazt az anyagot.
Ezek után komoly kérdések vetődnek fel, hogy mi történhetett. Van olyan elmélet, miszerint az első mérgezéskor visszamaradt anyaggal kerülhettek véletlenül kapcsolatba az áldozatok. Ez megint csak az orosz állami elkövetés ellen szól: ők azért feltehetően nem hagytak volna hátra mérgező anyagot. Az pedig még kevésbé valószínű, hogy újabb merényletet követnének el, orosz kapcsolattal nem is rendelkező emberek ellen, közel az eredeti helyszínhez, pláne a náluk rendezett foci-vb alatt.
Pancserek lehettek
Az ügy így jól összekuszálódott, ráadásul a környék lakosságát nyugtalanítja, hogy lehet-e még valahol a méregből, veszélynek vannak-e kitéve. A brit kormány a mostani merénylet elkövetésével már nem vádolja Oroszországot, de kitart amellett, hogy az első merényletet ők hajtották végre, ezért felszólították az orosz hatóságot: mondják el, hogy történt a mérgezés, hogy meg tudják állapítani, maradt-e még méreg valahol, és az új áldozatok hogyan kerülhettek kapcsolatba azzal.
Oroszország az első mérgezés óta többször kérte, hogy szakértői részt vehessenek a vizsgálatokban, de ezt mindeddig megtagadták a brit hatóságok. A nagy kérdés az, hogy a 40 éve általuk kifejlesztett idegméregből hogy kerülhetett illetéktelen kezekbe, és azok hogyan használhatják. A két mérgezés amatőrök, mondhatni pancserek műveleteire utal, akiknek még a céljuk is nehezen meghatározható. Lehet Oroszország lejáratása, de Szkripalék esetében lehetett személyes bosszú is.
A merénylő feltehetőleg maga is fél az anyagtól, ezért keveset használt fel az első merényletnél, a maradéktól pedig ki tudja, hogyan szabadult meg. A Novicsok lassan lebomló, ezért hatását sokáig megőrző méreg, bár az angliai Northumbria Egyetem toxikológusa szerint meglepő, hogy négy hónap után érjen valakit a hatás, ha az anyag még ugyanabból az esetből származna.
Ebben az időszakban a kormány intenzíven tárgyalta a magánnyugdíjpénztárak államosítását. 
