A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott adatai közül még érdekes az ország külföldi eszközeinek jelentős egyhavi emelkedése. Az – átlépve a 10 ezer milliárd forintos értékhatárt – szeptemberben 441 milliárd forinttal többnek felelt meg, 10 205 milliárdnyinak. Aminek oka jórészt a forint jelentős, az euróval szemben egy hónap alatt öt egységnyi múlt havi gyengülésének tudható be. Valamint az EU Bizottságától érkező transzfereknek.

Ezzel szemben az állam által kibocsátott devizakötvények lejárata, illetve azok visszavásárlása mérsékelte a növekedést – hívja fel a figyelmet az MNB –, ami arra utal, hogy a jegybank folytatja annak a kormányzati célnak a teljesítését, miszerint a devizaadósságokat folyamatosan forintosítani kell. Aminek fő eszköze a lakosságnak hazai fizetőeszközben denominált állampapírok értékesítésének növelése. Jelesül a szuperkötvénynek számító, öt év alatt évi 4,95 százalékos átlaghozammal kecsegtető Magyar Állampapír (MÁP) Plusz, amelyből már több mint 2000 milliárd forintnyi fogyott.

Más kérdés, hogy ennek az átcserélésnek a levét az adófizetők ihatják meg, miután a MÁP Plusz magasabb jóval magasabb, mint a devizakötvényeké. Igaz, ez utóbbiaknál árfolyamkockázatot is fut az állam, ám a forintnak jelentősen kellene gyengülnie ahhoz, hogy a leértékelődés eltüntesse a kamatkülönbözetet.

A MÁP Plusz egyébként eddig azokat a kormányzati reményeket sem váltotta be, amelyek szerint a szuperpapírt majd zömében készpénzből veszik az emberek, az eddigi adatok szerint ugyanis jó, ha 200 milliárdot csalogatott ki a párnacihákból.

További érdekesség, hogy a kormány jegybanknál - a kincstári egységes számlán (kesz) - tartott szabad pénzeszközeinek összértéke csökkent, az az augusztusi, két éve nem látott csúcshoz képest szeptemberben 264 milliárd forinttal volt kevesebb, közel 1700 milliárd. Ám még ez sem ad okot aggodalomra, ez az összeg is stabil anyagi alapokat jelent ugyanis az államháztartásnak.