A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását.
A hosszabbra nyúló meleg évszak kedvez a trópusi betegségeket terjesztő rovaroknak, tágabbra nyitja előttük az időablakot. Meg kell tanulnunk a leckét, amelyet a nyugat-nílusi láz közelmúltbeli észak-amerikai és a csikungunyaláz karib-térségbeli, franciaországi és olaszországi kitörése tanított - mondta Giovanni Rezza, az olasz Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségek Osztályának igazgatója, a tanulmány egyik készítője.
A melegebb és nedvesebb körülmények ideális körülményeket teremthetnek az csikungunya- és denguelázat hordozó ázsiai tigrisszúnyog szaporodásához és terjedéséhez Európa nagy részén, beleértve Közép-Európát is.
Korábban az ázsiai tigrisszúnyog terjesztette dengueláz a trópusi és szubtrópusi területekre korlátozódott, mivel a fagy elpusztítja a petéket és a lárvákat, a hosszabb nyarak miatt azonban néhány évtizeden belül Európa nagyobb részén is áttelelhetnek - mondták a kutatók.
A kullancstól származó agyhártyagyulladás (TBE) és a Lyme-kór terjedésére már most alkalmas az európai éghajlat. Az Európai Unióban évente 65 ezerre becsülik a Lyme-kóros esetek számát, a TBE bejelentett eseteinek száma 400 százalékkal emelkedett. Klímamodellek alapján 2040-2060-ra 3,8 százalékkal növekedhet a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) élőhelyének mérete Európában.
Egyéb kihívások Európában
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a szomszédos Ukrajnában 1995-ben ismerték el először a tüdőbaj (TBC) járványának felbukkanását és azt azóta sem sikerült visszaszorítani. Az utóbbi években felbukkant esetek negyedében ráadáasul multidrog-rezisztens TBC baktériumokkal állnak szemben a hatóságok, amelyek már a hagyományos kezelésre nem is reagálnak.
A nyugat-európai orvosok szempontjából a bevándorlók és menekültek betegségeivel két baj is van. Egyrészt olyan elfeledett betegségeket hoznak be Európába, amelyek az őshonos lakosság körében már régen eltűntek, a mai orvosok nemigen találkoznak ezekkel a praxisukban, ezért felismerésük és gyógyításuk is nehézkes. Másrészt a bevándorlók Európában ismeretlen betegségeket is hordozhatnak, amelyek majd évek, akár évtizedek múlva robbanhatnak járványként.
Megváltoztak a körülmények – mondta. 
