Az Európai Unió több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban. A Financial Times értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.
A gazdasági hírlap szerint az EU ezentúl jóval szélesebb feltételrendszert alkalmazna, amelyben számos dolog, például a oktatás, a környezetvédelem, a migráció és az innováció is helyet kapna. Az Európai Bizottság továbbá megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, többek között a jogállamiságnak való megfelelési szempontokat, valamint több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésének lehetséges módozataira.
Több menedékkérőért több juttatás
A folyósítási program a Kohézió és értékek címet viseli, ami a lap szerint egyértelműen jelzi, milyen elvárások kapcsolódnak majd a jövőbeli EU-folyósításokhoz. Hozzátették: a folyósítási program átalakítása főként Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat, Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.
|
Fordulat az EU-ban: meg kell érteni azokat, akik nem akarnak menekülteket? Interjút adott a Bundestag elnöke, beszélt Orbánról, a menekültekről és az EU jövőjéről is. További részletek >>> |
A pontos részletek még kidolgozás alatt állnak, de az illetékesek szerint az EU végül a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is. A lap szerint ez nemcsak földrajzi értelmében rajzolja újra a fejlesztési források áramlási irányát, hanem összességében új értelmezést ad az EU újraelosztási politikájának. A 2004-es bővítés óta ugyanis a strukturális alapok folyósításában erőteljesen a régi és az új tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásán volt a hangsúly.
A Financial Times adatai szerint a mostani időszakban Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd eurót kap az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alapból. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azt az elképzelést is pártolja, hogy az uniós költségvetésből kapjanak támogatást a menedékkérőket nagy számban befogadó térségek, köztük Németország és Svédország – tették hozzá.
|
Csak a magyar kormány látja máshogy? Ezt gondolja Európa a bevándorlókról Az Európai Bizottság kutatásával arra akart fényt deríteni, miként vélekedik az átlag európai a bevándorlás kérdéséről. A felmérés szerint máris meglepően sokan tartanak kapcsolatot külföldről érkezett emberekkel, ugyanakkor sokan aligha informáltak a kérdésben. Az integráció állami támogatása egyértelműen fontos, ugyanakkor a bevándorlók korlátozott beilleszkedési hajlandósága is lényeges szempont hosszútávon. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
