Csak a magyar kormány látja máshogy? Ezt gondolja Európa a bevándorlókról

A migráció továbbra is kulcskérdés az Európai Unióban. Ma hozzávetőleg 37 millió EU-n kívül született ember él a tagországok valamelyikében, ami a teljes európai lakosság 7 százaléka – a további bevándorlás pedig valószínűleg a XXI. század egyik jellemzője marad. Emiatt fontos, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, amelyek mindinkább segítik a kívülről érkezők integrációját a társadalomba – derül ki az Európai Bizottság felméréséből.

A kutatásban arra kerestek választ, miként értékeli a helyzetet az átlag polgár, továbbá fontos meghatározni, miként változnak a nézetek a tagállamok között. A kutatás során arra keresték a választ, milyen az általános ismerete a polgároknak a migráció jelenlegi helyzetéről, milyen személyes tapasztalatuk, konfrontációjuk volt bevándorlókkal, illetve, hogy mennyire integrálhatóak a bevándorlók és milyen akadályai lehetnek mindennek.

Sokan ismerünk egyet

A globális kutatásból kiderült, hogy átlagosan tízből hat ember heti szinten tart kapcsolatot bevándorlókkal, jelentős kisebbségük pedig közeli kapcsolatot ápol velük (tehát vagy barátok vagy családtagok). Az európai polgárok döntő többsége szerint a nyelvoktatás, az integrációs programok, a befogadó társadalom polgáraival vegyülés és az egyenlő jogok valószínűleg pozitív hatással lehetnek a társadalmi beilleszkedésben.

Másrészről jól látszik, hogy sokan nem elég jól tájékozottak a bevándorlás kérdésével kapcsolatban, csupán négyen jelezték minden tízből, hogy elég informáltak a témában. Megfigyelhető továbbá, hogy sokan nincsenek tisztában a valós számokkal a bevándorlás volumenét tekintve, sokan például túlbecsülik a számokat.

Összességében elmondható, hogy jelentős különbségek vannak a bevándorlók megítélésében a tagországok között. Ezeket a különbségeket azonban a tagországok méretbeli különbségei és a menekülthullámok útvonalai is meghatározzák. Ez a megosztottság meglátszik abban is, problémaként vagy lehetőségként tekintenek a bevándorlásra.

Kétszer annyian tekintenek rá problémaként, mint lehetőségként. Magyarország, Málta, Görögország, Szlovákia, Bulgária és Olaszország egyértelműen inkább problémaként tekint a jelenségre (a válaszadók több mint fele így gondolta legalábbis). A korosztályok tekintetében is látszik a különbség: a fiatalok inkább előnyöket látnak a dologban, míg az egyre idősödő korosztályok inkább veszélyként tekintenek minderre.

Kell a kormány segítsége is

Az, hogy inkább problémának ítélik meg az emberek a migrációt, még nem jelenti, hogy agresszíven kezelnék a bevándorlókat. A kutatás szerint ez inkább arra mutat rá, mennyire gondolják megfelelőnek az állampolgárok a kormányintézkedéseket a kérdésben. Bár a többség szerint az állami intézkedések fontos szempontjai a sikeres integrációnak, sokan kétkednek, mennyire képesek eredményesen reformokat hozni az ügyben.

A megosztottságot a személyes tapasztalatok is erősítik. A megkérdezettek fele nem érzi magát kényelmetlenül bevándorlók közelében, ugyanakkor pár országban (Lengyelország, Csehország, Bulgária és Magyarország) inkább távol maradnának tőlük. Ez azonban összefügg a személyes tapasztalatok arányával is: minél kevesebb a rendszeres kontakt, annál negatívabban állnak a kérdéshez. Ez az arány akkor is látszódik, amikor az integráció sikerességéről van szó: minél kevesebb bevándorló él az adott országban, annál kevésbé tartják sikeresnek a beilleszkedést.

Az integrációt nehezítő tényezőkről kérdezve kiderült: a többség szerint az Európába vándorlók korlátozott integrációs hajlandósága domináns probléma, másrészről az gondolják, a korlátozott munkalehetőségek és a diszkrimináció csak tovább nehezíti a helyzetet. Elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége szerint a bevándorlók beilleszkedési hajlandósága és a befogadó ország hozzáállása egyaránt fontos szempont. A kutatás azonban rávilágít: a közép-európai társadalmak kevésbé tekintenek erre kettős ügyként és inkább a bevándorlók hozzáállásában találják a problémát.

A nyelvi különbség a legaggasztóbb

A nyelvi kérdésben azonban elég nagy a konszenzus: a válaszadók döntő része fontosnak tartja, hogy az országba érkezők beszéljék az adott országban használt nyelvet. Szintén fontos szempontként jelenik meg a kulturális különbség is, a többség ugyanis úgy véli, az ellátórendszer fejlesztésén túl lényeges, hogy a bevándorlók elfogadják az adott ország kulturális hátterét.

A bevándorlók médiában való megjelenésében is ellentmondások tapasztalhatók: a megkérdezettek majd fele szerint objektíven mutatják be a helyzetet, míg ugyanennyi ember szerint túlságosan is negatív képes fest róluk a sajtó.

A válaszokból leszűrt vélemények alapján kétfelé osztható az európai társadalom: egyrészt komoly különbségek látszódnak Nyugat, valamint Közép-Kelet Európa és a mediterrán országok attitűdjében – előbbi társadalmakat azonban közvetlenül érintette a bevándorlás. Másrészt különbség tapasztalható a fiatalabb, jobb tanulmányokkal rendelkező és az idősebb, gazdaságilag sérülékenyebb rétegek között.

Összességében tehát elmondható, hogy pozitív a kép a bevándorlók jövőbeli integrációjával kapcsolatban. Egyrészről sok európainak már most is van kapcsolata az unión kívül született emberekkel, domináns kisebbségük pedig kifejezetten közeli kapcsolatban van velük. Másrészről, a vélemények alapján az átlag európai polgár elfogadó a migráció kérdésével kapcsolatban és fontosnak tartja a sikeres beilleszkedés felé tett lépéseket. Bár az országok között jelentősek a különbségek, a fiatalabb generáció mindinkább pozitívan áll a kérdéshez, ami hosszú távon komoly segítséget adhat a sikeres beilleszkedéshez az európai társadalomba.