A fejlett országoknak a bevándorló munkaerőhöz kellene fordulniuk, hogy ellensúlyozzák a munkaerőpiacon aktív életkorú lakosság elkerülhetetlen csökkenését és a népesség elöregedéséből fakadó gazdasági lassulást – javasolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jelentés szerint bár a bevándorló munkaerő befogadása problémákkal járhat és politikai értelemben visszaüthet, lehetőséget jelenthet a befogadó országok számára. A fejlett gazdaságok nem képesek felvenni a harcot az aktív életkorú lakosság elöregedéséből adódó gazdasági visszaeséssel akkor sem, ha határozott lépéseket tesznek a nők és az időskorúak munkaerőpiaci integrálására – tették hozzá.
Az ENSZ becslése szerint fejlett országok csaknem felében csökkenni foga a népesség, a munkaképes korú dolgozóknak pár évtizeden belül kétszer annyit idős embert kell majd eltartaniuk, mint manapság. Az IMF szerint a bevándorlás "hosszú távon hozzájárulhat a növekedés és a termelékenység fokozásához", míg a megszorító jelegű bevándorlási politikák jelentősen súlyosbíthatják a munkaképes korú lakosság elöregedéséből eredő kedvezőtlen tendenciákat.
Egyre több az idős, egyre kevesebb fiatal dolgozik
A fejlett országokban lezajló folyamat nem meglepő, az alapvetően javuló életkörülmények, a megfelelő egészségügyi ellátás jelentősen megnövelték az átlag életkort ezekben a gazdaságokban. A népesség elöregedésének felgyorsulása főként az elmúlt évtizedben volt látványos, mivel a Második Világháború után született emberek jelentős része elérte a nyugdíjas kort.
|
Mélyponton a munkanélküliség - az élbolyban Magyarország Több mint kilenc éve nem volt ilyen alacsony a mutató. Részletek >>> |
A demográfiai változás eredményeképpen időskori függőségi ráta a jelenlegi 34 százalékról akár 55 százalékra is nőhet 2050, amennyiben a jelenlegi trendet követi a folyamat. Bár a társadalom öregedése máris nyomást gyakorol a munkaerő-piacra, jelentős különbségek vannak az összesített munkaerő-részvételi arányok fejlődésében és összetételében a fejlett gazdaságoknál.
A női munkaerő jelenléte például drasztikusan emelkedett a nyolcvanas évek óta. Az utóbbi időben észrevehetően több idős került vissza a munkaerő-piacra, míg a fiatalok esetében csökkenő tendencia rajzolódik ki. A fejlett gazdaságok szinte mindegyikében megfigyelhető hogy az alacsonyabb végzettségű, 25-54 közötti férfiak egyre jobban kiválnak a munkaerőt biztosítók közül. Ez a trend leginkább az Egyesült Államokban figyelhető meg, ahol mind a nők, mind a férfiak elsődleges munkaerő-piaci részvételének csökkenését tapasztalták.
Mit lehet tenni?
Ezeket az eredményeket számos háttérfolyamat támogatja az IMF kutatása szerint. A fejlett gazdaságok összesített és egyéni munkaerő-részvételének történeti mintáit elemezve kimutatható, hogy a munkaerő-piaci szabályozások változása, a szolgáltatási szektor kivirágzása, a technológiai fejlődés és a globális kereskedelem egyaránt befolyásolják az emberek döntését, hogy csatlakoznak, maradnak, vagy akár visszatérnek a munkaerőpiacon.
A kutatás szerint az öregedés és a gazdasági válság jelentősen visszavetette a férfi munkavállalók jelenlétét a piacon, míg a női munkaerő növekedése bizonyítja, milyen hatásai lehetnek a munkaerő-piaci szabályozások módosításának, ami lehetőséget teremt az idősebb munkavállalók aktivizálására – ez pedig eredményes ellenerő lehet az öregedésből adódó problémákkal szemben.
|
Durván megugrottak a hiányszakmákban a fizetések Rengeteg területen nincs elég dolgozó, a cégek béremeléssel csábítanak. Tovább >>> |
A kutatók arra jutottak, hogy az idősebbek igényeivel jobban korreláló szabályozások, az adókedvezmények, a tréningprogramok, továbbá az oktatás színvonalának emelése és más strukturális változtatások együttesen felelősek a női munkavállalók megnövekedett részvételéért az utóbbi három évtizedben.
Előbb-utóbb kifogyunk az intézkedésekből
Ezzel szemben az automatizáció, a gépesítés – bár a gazdaság egészére nézve hasznos – jelentősen csökkentette a munkavállalók részvételi arányát, ugyanakkor bizonyos intézkedések (dolgozók oktatása, a munkaerő-piaci folyamatokra fordított nagyobb kiadások és a szelesebb spektrumú piachoz való hozzáférés részint képes ellensúlyozni ezt a folyamatot.
A munkavállalókat támogató intézkedések, amelyek segíthetik összhangba hozni a munkát és a családi életet szintén komolyan segíthetik a piacot. A fiatalkorúak képzésének erősítése, a rugalmas munkaidő és a szülési szabadság további vonzerő lehet a női munkavállalóknak. Az idősebb munkavállalók esetében a nyugdíjkorhatár kitolásával és a nyugdíjrendszer rendezésével lehetne eredményesen ösztönözni a munkaerőpiacon való részvételt.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet: az erősödő demográfiai eltolódást a későbbiekben már nem tudja ellensúlyozni ezek az intézkedések. Hacsak a technológiai fejlődés nem hoz látványos eredményeket a produktivitás fokozásában, sok fejlett gazdaságnak újra kell gondolnia bevándorlási politikáját a munkaerő-kínálat növelése érdekében a nyugdíjasok aktivizálásán túl is. Bár a bevándorlók befogadása kihívást jelenthet a befogadó országok számára, a nemzetközi migráció megfékezésére tett erőfeszítések tovább rontják a demográfiai nyomást – vélik az IMF szakértői.
|
Kiöregednek a vezetők: ki viszi tovább a vállalatokat? A hazai, feltörekvő középvállalatok mintegy 90 százaléka ugyan kedvezően ítéli meg a helyzetét, a legnagyobb kihívást azonban az ügyfélszerzés mellett a cégutódlás jelenti a KKV-k számára, derült ki a Deloitte Magyarország Versenyképességi Indikátor Jelentéséből. Emellett továbbra is fejtörést jelent a képzett munkaerő elérése is. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Enyhe, 0,41 százalékos esés a nyitáskor. 
