Magyarországon jelenleg nagyjából minden hetedik hazai középvállalat (13%) nagyon kedvezően ítéli meg saját helyzetét a pénzügyek, a fejlődési lehetőségek, és a nyereségesség szempontjából, ezt közölte a Deloitte a Privátbankár.hu-val. Az 1-15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek (ún. feltörekvő középvállalatok) háromnegyede szintén inkább kedvezően látja helyzetét ezeken a területeken, ugyanakkor továbbra is megvannak azok a problémák, amelyek megkeserítik egy vállalkozás életét.
Lasszóval kell fogni az ügyfeleket?
A legfrissebb jelentés szerint növekedett a stabil működést várók aránya (a 2016-os 45 százalékról 49 százalékra), ezzel párhuzamosan ugyanakkor minimális mértékben csökkent a fejlődést várók köre (összesen 44 százalék, ami 3 százalékpontos visszaesést jelent az előző kutatáshoz képest), és csökkent a cégük bezárására számítók aránya is. Az alkalmazott piacbővítési módszerekben mért visszaesés alátámasztja, hogy többen készültek stabil működésre 2017 során, mint 2015 végén. Új piacokat főként a nyugat-magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások keresnek.
„A válaszadók közül a legtöbben a piacbővítést, a munkaerő biztosítását és fejlesztését, az adózási kérdéseket, illetve a folyamatok szabályozását emelik ki, mint fontos területeket az eredményesség szempontjából. Az elemzés alapján Magyarországon – az EU 28 adatokhoz hasonlóan – a legnagyobb kihívást a tavalyi évvel összhangban az ügyfélszerzés jelenti, a cégek közel 30 százaléka jelölte ezt meg, míg 23 százalék számára a képzett munkaerő megszerzése jelenti a legnagyobb feladatot” – mondta el Pádár Péter, a Deloitte könyvvizsgálati üzletágának partnere.
Ki viszi tovább a céget?
A legújabb felmérésben részt vevő vállalatok körében 41 százalék a családi tulajdonú cégek aránya. A korábbi felméréshez hasonlóan 2017-ben is elmondható, hogy a családi vállalkozások jövőjét tekintve az utódlás számít a legmeghatározóbb témakörnek: minden tizedik társaság esetében foglalkoznak a kérdéssel, és további 16 százalékuknál várható, hogy az utódlás rövid időn belül előkerül. A jelenleg utódlás kérdésével foglalkozó vállalkozások háromnegyede családi körben történő utódlási alternatívát képzel el, csupán 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy a vezetői feladatokat külső fél kezébe adná a tulajdonosi pozíciók megtartása mellett.
„A rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozások közül egyre többnek kell szembesülnie az utódlással, mint a cég jövőjére legnagyobb hatással bíró döntéssel. A hazai piacon jellemző trend szerint a visszavonulás előtt álló tulajdonosok többsége lassan vonul ki teljesen a cégvezetésből, a vállalkozás irányításának operatív feladatait és a napi ügyvitelt fokozatosan igyekeznek a következő generációra bízni. Az utódlás során felmerülő tranzakció számos üzleti, jogi és adózási kockázatot is rejt magában. Ezek mérséklése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv, keretrendszer elkészítése” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.
Átadni a stafétát: ez a legrosszabb, ami egy családi vállalkozással történhet?Családi vállalkozást üzemeltetni nem egyszerű, de mégis rendkívül népszerű a világ minden táján. De mit tegyünk, ha nincs utód? Ki örökli a céget? Mi történik, ha nem tudunk megegyezni a fiatalokkal, vagy épp hallani sem akarnak a stafétabot átvételéről? Antall György ügyvéddel, a Réti, Antall & Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal cégtársával beszélgettünk. >>> |
Mit hoz a jövő?
A felmérés során megkérdezett cégek 77 százaléka rendelkezik előre meghatározott üzleti célokkal a következő évekre, ez leginkább a 100 főt meghaladó, nagyobb árbevételű (4-15 milliárd forint évente) vállalkozásokra jellemző. A cégek fele tervez a hazai piacon terjeszkedni, a külföldi piacszerzést pedig a társaságok 23 százaléka gondolja biztosra – leginkább azon cégek, ahol az árbevétel legalább fele már jelenleg is exportból származik.
A vállalatok emellett érzékelték, hogy az utóbbi időszakban a forrásbevonás könnyebbé vált: a megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy a finanszírozás kisebb vagy nagyobb kihívást jelent számára, és 10 százalékuk tart szükségesnek forrásbevonást a közeljövőben. A felmérés alapján a finanszírozási helyzetre panaszkodó cégek számára sem a források elérhetősége tűnik leginkább problémának, hanem inkább a költségek, a rugalmasság és a finanszírozhatóság mértéke.