A központi alrendszer első hét havi hiánya 851,2 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett deficit 96,2 százaléka – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb tájékoztatójából. Amint arra már korábban többen is felhívták a figyelmet, a hiány „orrnehéz” lefutása miatt ez a szám önmagában nem sokat jelent, az évről évre eltérő időpontban felbukkanó egyedi tételek miatt pedig félrevezető lehet a korábbi évekkel történő összevetés is. Az elmúlt hónapban napvilágot látott, többségében kedvezőtlen információk alapján azonban úgy tűnik, hogy ténylegesen csökkent a költségvetés mozgástere. A részletes adatok mellett ezt támasztja alá az MNB nemrég készült elemzése is.
Bár a tavaly megváltozott kiutalási rend miatt az általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó előrejelzéseket még a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övezi, a júliusi adatok alapján tovább nyílt az olló a várható és a tervezett adóbevételek között. Miközben az elmaradás ténye nem, csupán annak nagysága kérdéses, az már jól látható, hogy az idei költségvetési hiány szempontjából a legnagyobb kockázatot az áfa jelenti. Kevesebb bizonytalanság övezi, de az évközi intézkedések nélkül (azokat lásd később) nagyságrendileg több százmilliárd forinttal felültervezték a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételeket is.
460 milliárdos elmaradás
A kormányzati tervekhez képest nagyon kevesen választották az idén bevezetett új adókat (kisadózók tételes adója, kisvállalati különadó), ám mivel ez a lehetőség a kisebb adóteher miatt a költségvetés számára adókiesést jelent, így a vártnál kisebb érdeklődés a személyi jövedelemadón és különösen társadalombiztosítási járulékon keresztül pluszbevételt jelent a költségvetés számára. Kisebb mértékben, de befolyásolja a várható hiány alakulását, hogy az előirányzatban szereplő összegnél várhatóan kevesebbet realizál a költségvetés jövedelemadóból, bányajáradékból és játékadóból is. A fenti folyamatok eredményeképpen az évközi intézkedések nélkül várhatóan 460 milliárd forinttal maradnak el az adóbevételek a költségvetési törvényben szereplő összegtől.
Az adóbevételekkel szemben összességében inkább kedvező hírek érkeztek az elmúlt hónapban a kiadási oldalról. Miközben egyre valószínűbb, hogy a költségvetési szervek kiadásai meghaladják a tervezett szintet, ezt a hatás várhatóan csökkenti, hogy kevesebbet költ az állam a különböző támogatásokra (lakásépítési és szociális támogatások, korhatár alatti ellátások) és várhatóan a kamatkiadások is elmaradnak a tervezett összegtől. Mindezek miatt a kiadások a jelenlegi folyamatok alapján mindössze 20 milliárd forinttal haladják meg az előirányzatban szereplő összeget.
A megszorítások hatása
Az év közben bejelentett intézkedések összességében 190 milliárd forinttal javítják a tervezett egyenleget. Ebből nettó értelemben 70-70 milliárd forint köszönhető az év eleji zárolásoknak, illetve a nyár elején bejelentett intézkedéseknek, a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a telefonadó megemelésének, a reklámadó bevezetésének, és az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztésének. További 80 milliárd forint extra bevételt jelent a pénzügyi tranzakciós illeték pótlólagos kivetése, miközben a pedagóguséletpálya-modell bevezetése 30 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
| Tétel | milliárd forint | a GDP %-ban |
| Bevételi oldal | - 460 | - 1,6 |
| Kiadási oldal | - 20 | 0,1 |
| Évközi intézkedések | + 190 | 0,6 |
| Önkormányzati szektor | + 80 | 0,3 |
| Tartalék | + 400 | 1,4 |
| ESA-híd | - 130 | - 0,4 |
| Összesen | + 60 | 0,2 |
Az egyenleg szempontjából három tényezőt kell még számba venni. Egyrészt a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalékot, amely komoly mankót jelent a kormány számára (a rendkívüli tartalék 100 milliárdja nem ide tartozik). Emellett jelentősen befolyásolja a hiány alakulását az önkormányzatok gazdálkodása. Bár a szektor a tervekhez képest továbbra is kedvezőbben zárhat, a többlet az MNB júliusi kiadványa szerint kisebb lehet annál, mint amennyi a korábbi prognózisokban szerepelt.
A titkos tétel
A harmadik tétel az úgynevezett ESA-híd, amely „összeköti” a költségvetés pénzforgalmi gazdálkodását - az Európai Uniós kötelezettségeink szempontjából is fontosabb - eredményszemléletű elszámolással. Míg eddig év közben nem volt információ ennek a tételnek a várható alakulásáról, a jegybank szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az ESA-híd GDP-arányosan 0,4 százalékkal (130 milliárd forinttal) kedvezőtlen irányban változhat az előirányzathoz képest. Mindez arra vezethető vissza, hogy bírósági döntés miatt korrigálni kell a 2012-re elszámolt koncessziós díjbevételt (frekvenciadíj), másrészt pedig a kamatkiadások eredményszemléletű korrekciója szinte teljesen semlegesíti a kamatkiadások csökkenését.
Összességében az elmúlt hónapban napvilágot látott információk azt jelzik, hogy csökkent ugyan a költségvetés mozgástere, ám így is nagyjából 60 milliárd forint extra bevétellel rendelkezik a kormány. Bár az összeg alig nagyobb az előrejelzésekhez kapcsolódó hibahatárnál, azért a kormány számára némi mozgásteret jelenet az esetleges év végi intézkedésekhez, ha pedig nem költi el, akkor pedig biztosítékként is hasznos lehet a nem várt, kedvezőtlen fordulatok ellen.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
