- Az ukrán csapatok a jövő héten megkezdik a Patriot rakétarendszer kiképzését az Egyesült Államokban – közölték amerikai tisztviselők a CNN-nel. Volodimir Zelenszkij decemberi amerikai látogatása során Joe Biden bejelentette, hogy 1,85 milliárd dollár (1,54 milliárd GBP) új katonai segítséget nyújt Kijevnek, beleértve a Patriot rakétaüteg-rendszer szállítását. Az Egyesült Államok állítólag azt is fontolgatja, hogy Stryker páncélozott harcjárműveket küld Ukrajnába.
- A Wagner orosz zsoldoscsoport közölte, hogy „súlyos, véres csatákat” vív Szoledar város irányításáért Moszkva hónapok óta tartó offenzívájának részeként, hogy elfoglalja Ukrajna keleti donyecki régióját. A kulcsfontosságú Bahmut várostól körülbelül hat mérföldre (10 km-re) északra fekvő Soledar kisvárosban zajló harcok elérték nyugati külterületét, miközben az ukrán és orosz erők harcolnak a város sóbányájának ellenőrzéséért.
- Oroszország Alekszandr Lapin ezredest nevezte ki az ország szárazföldi erőinek új vezérkari főnökévé – közölte a TASZ állami hírügynökség. Lapint annak ellenére nevezték ki, hogy Ukrajnában kritikusan teljesített Oroszország központi katonai körzetének parancsnokaként.
- Oroszország folytatja az atomfegyverek fejlesztését, hogy garantálja az ország szuverenitását – mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter. Moszkva tovább építi a ballisztikus rakétákból, tengeralattjárókból és stratégiai bombázókból álló nukleáris hármasát, valamint növeli a „repülőgép-erők harci képességeit”.
- Oroszország védelmi minisztériuma szerint egy hiperszonikus cirkálófegyverekkel felfegyverzett orosz hadihajó gyakorlatot tartott a Norvég-tengeren. Putyin a múlt héten küldte a fregattot az Atlanti-óceánra, amit nyugat felé jelzésként értelmeztek, hogy Oroszország nem hátrál meg az ukrajnai háború miatt.
- Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy az EU-val való együttműködés „fontosabb, mint valaha” Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt. Stoltenberg a NATO brüsszeli főhadiszállásán a harmadik Európával kötött nyilatkozat aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, bízik benne, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, néhány nappal azután, hogy Stockholm bejelentette, hogy minden tőle telhetőt megtett Törökország elégedettségéért. fenntartásai vannak tagságával kapcsolatban.
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője bejelentette, hogy az EU újabb szankciókat fog bevezetni Fehéroroszország ellen. Az EU továbbra is erőfeszítéseket tesz a Moszkvára nehezedő nyomás növelésére, hogy véget vessen az ukrajnai háborújnak, és kiterjessze intézkedéseit az Oroszországot támogató országokra. A fehérorosz védelmi tévécsatorna vasárnap közölte Oroszország és Fehéroroszország közös katonai kiképzését Fehéroroszországban, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Moszkva nyomást gyakorol legközelebbi szövetségesére, hogy csatlakozzon az ukrajnai háborúhoz.
- Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja megerősítette az EU-t és a NATO-t is, és „közelebb hozta őket egymáshoz”. Michel a von der Leyennel és Stoltenberggel tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az orosz elnök "kisebb NATO-t akart, de az ellenkezőjét érte el".
- Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus „katonai összecsapássá vált Oroszország és a NATO, de mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között”. Patrusev, aki az Argumenti i Fakti című újságnak nyilatkozott, akit Putyin egyik legközelebbi szövetségesének, és az egyik legkeményvonalasabbnak orosz vezetőnek tartanak. Az Egyesült Államok tagadta Moszkva állításait, miszerint Oroszországot el akarja pusztítani, Joe Biden elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és a NATO-szövetség közötti konfliktus kiválthatja a harmadik világháborút.
- Nagy-Britannia még nem döntött arról, hogy küldjön-e harckocsikat Ukrajnába – közölte a Downing Street szóvivője. Rengeteg kommentár érkezett azután, hogy tegnap olyan hírek jelentek meg, miszerint az Egyesült Királyság fontolgatja Ukrajna brit tankokkal való ellátását. Ez az első alkalom, hogy egy nyugati ország saját készítésű nehézpáncélzatát szállítana Kijevnek az Oroszország elleni háborúban.
- Olaszország azon próbálkozását, hogy Ukrajnát rakétavédelmi rendszerrel lássa el, technikai problémák késleltetik. Hétfőn közölték, hogy politikai feszültségek, költségmegfontolások és felszereléshiány miatt a jövő hónapra halasztották az új fegyverek Ukrajnába szállításáról szóló döntést.
- A svéd belbiztonsági ügynökség (Sapo) arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozni fogja az ország távközlési és elektromos hálózatát fenyegető tevékenységét. Charlotte von Essen , a Sapo vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az összeesküvés-elméletek és az államellenes üzenetek jobban terjednek, ami hosszú távon alááshatja a társadalom intézményeibe vetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát és az állam legitimitását”.
- Orosz orvosok egy csoportja sürgeti Putyint, hogy hagyja abba a bebörtönzött Kreml-kritikus Alekszej Navalnij kínzását. Az orosz orvostársadalom 170 képviselője írta alá azt a nyílt levelet, amely szerint „nyilvánvaló, hogy Navalnij nem kap elegendő orvosi segítséget, és a ShiIZO-ban (büntetés-végrehajtási cellában) tartása abszolút rontja egészségi állapotát”.
- Két brit férfi tűnt el Ukrajnában – közölte a brit külügyminisztérium. A jelentésekben a férfiakat Andrew Bagshaw és Christopher Parry önkéntesként nevezték meg. A Sky News szerint a pár utoljára január 6-án utazott Kramatorszkból Soledarba. (The Guardian)
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
