A beszámoló szerint 2025-ben az ipari vállalatok hét százalékkal kevesebb új állást hirdettek meg, mint egy évvel korábban, miután már 2024-ben is 11 százalékos visszaesést mértek. Tavaly mintegy 1,13 millió álláshirdetés jelent meg az ágazatban, szemben a 2024-es 1,21 millióval.
Ezzel ellentétesen alakult a foglalkoztatás a szolgáltatási szektor egyes területein: az egészségügyben és a szociális ellátásban a meghirdetett állások száma négy százalékkal nőtt.
Szakértők szerint a trend korai figyelmeztető jel a munkaerőpiac állapotára. Oliver Stettes, a kölni Német Gazdasági Intézet (IW) munkaerőpiaci szakértője úgy fogalmazott: a munkaerőpiac összképe kedvezőbbnek tűnik a valós helyzetnél, miközben a válság „rejtve” zajlik, és elsősorban a vállalatok visszafogott felvételi hajlandóságában érhető tetten.
A rekordmagas foglalkoztatottság ugyanis elfedi, hogy a gazdaság szerkezete az államközeli szolgáltatások irányába tolódik el, az ipari értékteremtés rovására. A folyamat hosszabb távon komoly gazdasági következményekkel járhat.
Enzo Weber, a nürnbergi Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) kutatási vezetője szerint bár az egészségügyi és oktatási munkahelyek társadalmilag értékesek ugyan, de az ipari foglalkoztatás és beruházások visszaesése mélyreható dezindusztrializációhoz vezethet.
A gazdasági szereplők ezért kormányzati lépéseket sürgetnek. Rainer Dulger, a Német Munkaadók Szövetségének (BDA) elnöke hangsúlyozta: érdemi reformokra van szükség a szociális rendszerben, a bürokrácia csökkentésében és az energiaköltségek mérséklésében, ellenkező esetben folytatódhat a munkahelyek leépülése az iparban.
Az ukrán légvédelem a drónok zömét elfogta. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
