Rohamtempóban fogadják el a parlamenti képviselők az indítványokat az Országházban, nem csoda, pár nap és kezdődik a futball Európa-bajnokság, s az minden közéleti vitát a háttérbe fog szorítani.
Ma egyebek mellett a jövő évi adózásról és az állam költségvetéséről döntő előterjesztésekről határozott a parlament, azokról a javaslatokról, melyeket az illetékes bizottságok - a kormány akaratát tükröző tartalommal - terjesztettek a képviselők elé. Ez alapesetben a fő csomag finomhangolására szolgálnak, illetve az alapjavaslat beterjesztése óta bekövetkezett, nem várt, pénzügyi hatású események beépítésére a következő évi büdzsébe. Egy ideje azonban leginkább arról szólnak ezek az indítványok, hogy az utolsó pillanatig legsikeresebben lobbizó intézmények, csoportok még egy kis kiegészítő forráshoz jussanak.
De nézzük is meg, hogyan írta át az ország legfontosabb pénzügyi törvényjavaslatait a költségvetési és a gazdasági bizottság, mint fő bizottságok ezen a területen.
Először is, a hiányszám (3152,6 milliárd forint) megtartása mellett a beérkezett módosítások 41,2 milliárd forinttal megemelték az államháztartás kiadási oldalt, így a bevételeknél is meg kellett találni ennek hasonló mértékű ellentételezését. Mint a számokból kiderül, szó sincs arról, hogy alapjaiban írták volna át a büdzsétervet, nem csoportosítanak át az egyes ágazatok között nagyobb összegeket, csupán arról van szó, hogy néhány területen egyes intézményeket több forráshoz kell juttatni.
Ilyen intézmény a közszolgálati média, amelynek 100,6 milliárd forintos tervezett költségvetési keretét 10 milliárd forinttal emelték meg. További 44 millió forinttal nőtt az új szuperhatóság, a koncessziókért, dohánykereskedelemért, bírósági végrehajtásért felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának 3,38 milliárd forintos kerete.
Ha már bíróságok, az Orbán-kormány kritikusai szerint a demokratikus jogállam utolsó bástyájának tekintett igazságszolgáltatás amúgy rosszul jött ki az átcsoportosításokból, a bíróságok finanszírozására szolgáló fejezetből 904,1 millió forintot vonnak el, a Kúria keretéből pedig 81,8 milliót. Mondhatjuk persze, hogy a bíróságok összesen 135 milliárdos költségvetési részesedéséhez képest ez csepp a tengerben, de attól még tény, hogy a jogszolgáltatás a vesztese a bizottsági csomagnak.
Ezzel szemben a fővárosi, megyei és járási kormányhivatalok megerősödve jöttek ki a csereberéből, ide 10 milliárd forintos plusz érkezett a módosító csomaggal, 16,6 milliárdra duzzasztva a forrásukat. Több pénz jut jövőre a tervekhez képest még a családokra, a nemzetiségi szervezetekre, alapítványokra, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra (amelynek keretét 19,4 milliárd forintról 25 milliárd forintra emelik, ami azért nem csekélység a jellemzően pár száz milliós átcsoportosítások között). Mint az indoklásból kiderül, erre az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb teljes homlokzati korszerűsítésének megvalósításához szükséges többletforrást biztosítása miatt volt szükség.
Jelentős tétel még az a 12,2 milliárd forint, amennyivel megemelték a céltartalékokra szolgáló jövő évi összeget, amely így 105,7 milliárdra nőtt. E módosítás célja pedig "a modellváltó felsőoktatási intézmények bérfejlesztéséhez szükséges kiegészítő forrás biztosítása (8056,4 millió forint), illetve a deviza-illetményalap, a lakhatási és vegyes költségtérítés alap növeléséhez kapcsolódóan megemelésre kerül a Céltartalék összege 4200,0 millió forinttal, mely biztosítja a Külképviseleteken és Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleten dolgozók bérrendezését, mely évközben a tényleges létszám alapján kerül felmérésre és átcsoportosításra az intézmények részére".
Néhány milliárd forint átpakolásával csökken az állami fenntartású egyetemek büdzséje, hogy a "modellváltó" felsőoktatási intézmények több pénzhez jussanak. Egy kevés többletforrás jut az Országos Mentőszolgálatnak (plusz 81,4 millió forint, amivel a tiszalúci mentőállomás esetkocsija működtetésének személyi feltételeit lehet rendezni).
Komolyabb tétel a hittanórák, a hittanoktatás fedezetének 6 milliárd forintos megemelése 12,5 milliárd forintra. Az indoklás szerint a módosítás "egyrészt az állami iskolákban megtartott hit- és erkölcstan óraszám mellett az egyházi iskolákban jelentkező hittanórák fedezetét is biztosítja, másrészt az egyházi fenntartású iskolákban a más felekezethez tartozók hittanoktatását ellátó egyházak finanszírozását is rendezi".
Jut továbbá milliárdos nagyságrendű többletforrás a Magyar Tudományos Akadémia működtetésére is.
De a legnagyobb boldogság a turizmusban működő cégeket öntheti el: a Gazdaság-újraindítási Alapon belül a turisztikai fejlesztési célelőirányzatot 40,2 milliárd forintról 81,2 milliárdra emelték - az indoklás szerint azért, mert " gazdasági újraindítás fontos ágazata a turizmus, melynek megerősítéséhez további források indokoltak".
Mindezen kiadások fedezetét részben a betervezett más - úgynevezett egyéb vegyes - kiadások rovására tartja finanszírozhatónak a költségvetési bizottság.
Ami a másik nagy pakkot illeti, az adózásban nem lesz koncepcionális változás 2022-ben, továbbra is a fogyasztásból származó adók dominálnak, nem a munkát terhelő elvonások. Ez volna az alapelv, amivel sok szakértő vitatkozik, megjegyezve, hogy a munkavállalókon még mindig nagy a teher, a 15 százalékos szja kiegészülve a társadalombiztosítási közterhekkel 30 százalék feletti elvonást jelent még mindig esetükben. A kormány azonban fontosabbnak tartja a munkaadók kedvezményezését, körükben jövő nyár közepén további 2 százalékpontos csökkentésre kerül sor, amiből 0,5 százalékot tesz ki a szociális hozzájárulási adó, 1,5 százalékot a szakképzési hozzájárulás.
Más nagy adónemben érdemi változás nem lesz, a jövedéki adót sem piszkálják, holott az elmúlt években hozzászoktunk ahhoz, hogy a cigaretta esetében egy évben akár több alkalommal is méretes adóemelésekre került sor. Mindezt az uniós előírások teljesítése érdekében tette a kormány, de mára elértünk arra a szintre, amit az EU is elfogad.
A társasági adó kulcsa is marad 9 százalék, ám ez - a kormányzati szándékkal ellentétesen - változhat a jövőben, amennyiben a gyakorlatban is megvalósul a globális adólimitek bevezetése, melyről a legnagyobb gazdasági erejű államok állapodtak meg: ennek értelmében minimum 15 százalékos lehetne az adó, amit a magyar kormány prüszkölve fogadott, mert ellene hat az adópolitikáján keresztül folytatott gazdaságösztönző programjának.
Egy tételt azért érdemes kiemelni az adócsomagból: ahogy arra laptársunk is felhívta a figyelmet, a kiépülőben lévő fideszes alapítványi világnak az adópolitikán keresztül is kedvezni akar a kormány, komoly - 20-tól akár 300 százalékig terjedő - kedvezményeket beépítve az alapítványokhoz csatlakozók vagyoni hozzájárulásához. Ezt tényként is kezelhetjük, miután az egész csomagot elfogadta a parlament a mai ülésén.
Ellentétes narratívák. 
