A válaszadók majdnem háromnegyede érintett, azaz vagy vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát külföldön közeli családtagja, vagy ismerőse. A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas és növekvő, 41 százalékos ez az arány -- ez kb. 580 ezer főt jelent. A külföldön munkát vállalni szándékozók messze a legtöbben az alacsony fizetéseket említették mint okot, sokan érzik a jövőtlenséget, az előrelépés korlátosságát, valamint hogy elegük van a hazai politikai helyzetből. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor, a magasabb külföldi fizetések, valamint az alacsony hazai fizetések a felelősek.
A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hét (6,9 fő) közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc fő (7,9 fő) vállal tartósan munkát külföldön. Mindkettő érdemi növekedés a tavalyi kutatásunkhoz képest, és nagyságrendileg megegyezik a két évvel ezelőtti kutatásunkban mértekkel.
A válaszadók majd háromnegyede érintett (73 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Míg tavaly komoly különbségek voltak az érintettségben attól függően, hogy a válaszadó melyik párt szavazója, mostanra ez már elmúlt, és csak a korosztályi, valamint az iskolai végzettség szerinti különbségek maradtak. Míg 45 év alatt 80-82 százalékos az érintettség, addig, 60 év felett “csupán” 62 százalék - míg a nyolc általánost végzettek 59 százaléka számol be érintettségről, addig a magasabban kvalifikáltaknak 78-81 százaléka.
Még mindig rengetegen tervezik
A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent. A kivándorlási potenciál a tavaly mértekhez képest nem változott.
A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből több mint minden negyedik válaszadó (41 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét – ez további kb. 580 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A fiatalok körében az érték növekszik, tavaly 37 százalék volt. A középkorúak körében 10-20 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (1 százalék).
A külföldön munkát vállalni szándékozók messze a legtöbben az alacsony fizetéseket (59 százalék) említették mint okot. Sokan érzik továbbá úgy, hogy nem tud megfelelő jövőt biztosítani a családjának (10 százalék), hogy nincs előrelépési lehetősége (9 százalék), és hogy elege van a hazai politikai helyzetből (8 százalék).
Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságot, mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (3-6 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.
A kormányt és Orbánt hibáztatják
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor (24 százalék), a magasabb külföldi fizetések (22 százalék), valamint az alacsony hazai fizetések (22 százalék) a felelősek. Tavalyi mérésünk során még az alacsony fizetések (43 százalék) volt az elsődleges ok.
Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát, és politikai okot is a válaszadók egyharmada (34 százalék) említ. Tavaly majd’ kétszer annyi volt a gazdasági okot említők aránya (58 százalék), így idénre a politikai okok relatív súlya növekedett.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
