Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Európai Drog Ügynökség (EMCDDA) közzétette a legfrissebb, szennyvízvizsgálaton alapuló felmérés eredményeit. 2025-ben Európában átalakultak a drogfogyasztási szokások: az MDMA-fogyasztás ugyan csökkent 2024-hez képest, a kokain és a ketamin használata drámaian nőtt. De Magyarországról jött egy jó hír is.
Az Európai Bizottság és a tagállamok a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló kohéziós alapból 34,6 milliárd eurót csoportosítottak át az Európai Unió más stratégiai prioritásaira – közölte az uniós bizottság szerdán.
Közzétette az április 12-i választások előtti utolsó, a magyar lakosság és a vállalatok gazdasági hangulatát tükröző felmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. A cég márciusi konjunktúraindexe 0,4 százalékponttal csökkent, azonban a lakossági és az üzleti bizalom ellentétes pályán halad. Ami biztos, hogy hurráoptimizmusról egyik esetben sincs szó.
A kínai Eximbank kész regionális központot létrehozni Magyarországon, valamint továbbra is támogatni fogja a kínai vállalatok beruházásainak idehozását, amiből hazánk már eddig is rendkívül sokat profitált, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. március 25. 05:44
A Concorde Értékpapír Zrt. közgazdász alapítója, elnöke a március 24-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 94. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
A katari állami energiavállalat, a QatarEnergy vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgáz-szállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben.
Az Európában működő kínai vállalatok többsége a következő három évben növelni tervezi beruházásait az Európai Unióban az egyre szigorúbb szabályozási környezet és a növekvő politikai bizonytalanság ellenére is, a Kína-EU Kereskedelmi Kamara, a China Economic Information Service sanghaji központja és a Hszinhua hírügynökség európai irodája mintegy száz Európában működő kínai vállalat bevonásával készített tanulmánya alapján.