Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.