Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Februárban 665 millió euró volt Magyarország termékkülkereskedelmi többlete. A kivitel volumene 2,3 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 6,7 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor.
Súlyosan rányomhatja és részben már rá is nyomta a bélyegét az iráni háború a világgazdasági kilátásokra. A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szerint ugyan még rengeteg a bizonytalanság, de máris szertefoszlottak azok az elmúlt év végén látott remények, amelyek egy folyamatosan élénkülő globális gazdaságot vetítettek előre. A GDP-növekedés szinte biztosan alacsonyabb lesz a tavalyinál, az inflációt pedig máris több mint 1 százalékponttal magasabbra várja a szervezet a fejlett országokban, mint a konfliktus kirobbanása előtt.
A világ pénzügyi központjairól készített ranglistán 120 várost, vagy országot vizsgáltak, és Budapest annak ellenére is a 107. helyen áll, hogy javított legutóbbi pozícióján. London, Zürich, Frankfurt és Genf is az élbolyban, de az első hely pedig egyetlen ponton múlt.
A benzin néhány forinttal, a dízel viszont jóval olcsóbb a szlovákiai kutaton, mint a magyarországi „védett árak”. Aki Bulgáriában tankol, ennél is kevesebbet fizet az üzemanyagokért. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az ársapka már nem tartható fenn hosszútávon.
Egy demokrata és egy republikánus szenátor szankciókat vetne ki magas rangú magyar képviselőkre, mert Orbán Viktor megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt európai uniós hitelt. Az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották, elfogadása esetén Donald Trump dönthetne a szankciók részleteiről.