Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az euróövezetben erőteljesen romlott a fogyasztói hangulat márciusban az előző havihoz képest az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) hétfőn közzétett előzetes adatokon alapuló jelentése szerint.
Kilencmillióan vettek részt abban a kutatásban, ami megmutatta: az emberek túlnyomó részénél 10-15 évvel előre jelezhetők egy egészségügyi katasztrófa kockázatai. A csütörtöki Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia előadója, Dr. Balázs Anna emellett arról is beszélt, hogy sokan az orvos helyett inkább a ChatGPT-t kérdezik az egészségükről.
A cseh kormánykoalíció kedden olyan jogszabály-módosítást terjeszt elő, amely még az idén csökkentené a közszolgálati televízió és rádió finanszírozását – közölték koalíciós politikusok hétfőn. A bírálók szerint a lépés az független média gyengítését célozza.
Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommunikációja a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.
Két hónap alatt összejött az egész évre tervezett hiány 49,9 százaléka: február végéig 2106 milliárd forint hiánya volt az államháztartás központi alrendszerének, azaz az önkormányzatokat kivéve a teljes államháztartásnak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).