Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A volt pénzügyminiszter szeptember 30-án, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen. Erről is beszélt a Klasszis Klub legutóbbi adásában Simor András volt jegybankelnök.
A Világbank 841 millió dollárt utalt át Ukrajnának kanadai kormánygaranciával – közölte Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján kedden.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.