Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.
Görögország és Törökország vezetői szerdán Ankarában találkoztak, hogy enyhítsék a két ország közti feszültséget. Ankara háborús fenyegetése egy EU-tagállam ellen továbbra is megakadályozza az ország részvételét az európai védelmi architektúrában és az EU-csatlakozásban.
A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg 2026 januárjában az egy évvel korábbi értéket, a decemberi 3,3 százalékot követően. Egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett az infláció az év első hónapjában.
Az elhúzódó orosz-ukrán háború és az októberig tartó gázai konfliktus az egyik, Donald Trump intézkedései a másik oldalon. 2025 folyamán több katalizátora is volt az amerikai védelmi ipar szárnyalásának, ami idén tovább folytatódhat. Európa ugyanis csak most kezd el igazán fegyverkezni, ami vélhetően további nagy megrendelésállomány-növekedést és az árbevételek megugrását jelentheti a világ legnagyobb hadiipari cégei számára.
Még 31 nap van hátra, és utazhatunk a Budapest-Belgrád gyorsvasúton – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. A vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel fognak közlekedni.
A Miskolc központú Észak-Magyarország fejlettségi szintje nem csak Kelet-Szlovákiáétól marad el, hanem Montenegróétól és sok törökországi vidéki régióétól is. Az Eurostat friss adataiból az is kiderült, hol csökkent a GDP, még ha az országos recessziót el is kerültük.