Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak rendkívül nagy külön illetéket kell fizetnie
Aki Szlovákia vegyesen lakott dél-szlovákiai területein termőföldként bejegyzett telken akar építkezni, vagy ipari parkot létesíteni, annak egy múlt heti kormányrendelet szerint rendkívül nagy, négyzetméterenként 15 eurós külön illetéket kell fizetnie, szemben az ország északi területén élő szlovák nemzetiségűekkel, akikre a termőföld rosszabb minősége miatt nem hárul ilyen kötelesség - írta kedden a pozsonyi Új Szó.
Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, az előző kormány agrárminisztere a rendelet mögött a kormányzat diszkriminációs szándékát látja, mert köztudott, hogy a magyarok által döntő többségben lakott Csallóközben és a Mátyusföldön vannak a legjobb minőségű termőföldek. Míg a kormány ezekért négyzetméterenként 15-12-9 és 6 euró illeték megfizetésére kötelezi az építkezőt, addig a kilenclépcsős illetéktáblázat ötödik és annál alacsonyabb kategóriájába sorolt föld után már nem kell fizetni.
"A kabinet ezzel megmutatta, hogyan képzeli el az ország fejlődését" - mondta Simon az Új Szónak. Rámutatott: ha valaki például Dunaszerdahelyen akar nem mezőgazdasági céllal, hanem például ipari park létesítésének szándékával hasznosítani egy hektár mezőgazdasági földterületet, annak négy és félmillió koronát kell befizetnie az államkincstárba, szemben az ország más területein élőkkel, akik ezt egyetlen fillér többletköltség nélkül megtehetik.
Simon Zsolt szerint ennél még a kommunizmus idején is különb volt a szabályozás. A szaktárca szóvivője a lap megkeresésére tagadta, hogy a rendelet mögött a diszkrimináció szándéka lapulna. "A jó minőségű, mezőgazdaságilag hasznosítható föld védelmére törekszünk" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.
Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.