4p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

100 évvel ezelőtt a Balkán félsziget olyan tűzfészek volt, hogy ki is robbantotta az első világháborút. A háborúnak persze nem ez volt a tényleges oka: az a világ újrafelosztásáért zajlott. Most 100 év után a Balkán ismét kissé rendezetlen, és az orosz nagyhatalmi ambícióknak is újra terepe lett.
Kép forrása: ENSZ

Az első világháború előtt évszázadokon át zajlott a vetélkedés, hogy a gyengülő oszmán birodalom leszakadó balkáni részeit ki szerzi meg. Az önrendelkezés akkor fel sem merült, mindenki hódításban, birodalmi szemléletben gondolkodott. Az elsőszámú jelentkező Oroszország volt: ő szerette volna a Boszporuszt, és így a Földközi-tengerre való kijáratot megszerezni. Oda pedig a Balkánon át vezetett az út.

Orosz és osztrák befolyás

Ezt könnyedén el is érte volna, ha mindezt más hatalmak, elsősorban az angolok nem tekintik úgy, hogy túlzottan nagy lesz az oroszok hatalma. Ezért ők maguk közvetlenül csak egyszer, a Krím-félszigeten vívott háborúban léptek fel, egyébként pedig Ausztriát, majd az osztrák-magyar duális monarchiát támogatták abban, hogy érdekeltségeket szerezzen, és így egyensúly (status quo) alakuljon ki.

A monarchia, vagyis mi magunk nem rendelkeztünk igazán hódító vágyakkal, csak azt a problémát akartuk valahogy kezelni, hogy a délszlávok egy része monarchián belül, egy része kívül van, és ez veszélyezteti az országot. Ezért az osztrákok azt gondolták, legyen csak benn az összes, mi meg ettől megijedtünk, mondván, az szétrobbantja a történelmi Magyarországot.

Ment a huzakodás, közben a balkániak (Szerbia, Bulgária, Montenegró, Albánia, Görögország) saját maguk keltek fel, és űzték ki a törököket maradék európai területeikről. Boszniát közben mi tartottuk megszállva, amit a szerbek nehezen viseltek, és közben Oroszország is fellépett, mint a szlávok, különösen a görögkeleti vallásúak védelmezője.

Jugoszlávia után

Az első világháború után nyugalom lett: a zűrös területek egy mesterséges országban, Jugoszláviában egyesültek, melyet a két háború közt az antant, 1945 után pedig a hidegháborús egyensúly tartott fenn. Ahogy ennek vége lett, az elfojtott konfliktusok mint kirobbantak, a puskaporos hordó előkerült. Gondoljunk csak a szerb-horvát háborúra, a Bosznián belüli 3 népcsoport háborújára, Koszovó függetlenségi háborújára, melybe a NATO is beszállt, vagy Macedóniára, ahol a lakosság harmada albán, és persze Koszovó mintájára önállósodna, de még inkább Nagy-Albániához csatlakozna.

A tüzet a nyugat fegyveres beavatkozásával lehetett elfojtani Boszniában és Koszovóban, de csak a lángok lettek eloltva, a hamu még parázslik. Nem véletlen, hogy az EU már lassan mindenkit felvett, aki szóba jöhetett, kivéve 5 jugoszláv utódállamot (Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Bosznia) és Albániát. Ráadásul a tőlük délre fekvő Görögország EU tagként lett gazdasági okokból egy instabil tényező.

Ismét előkerültek az oroszok

Miután tavaly a nyugat élesen nekiment Oroszországnak az ukrajnai események miatt, Oroszország nagyhatalom módjára reagál: nem hagyja, hogy sarokba szorítsák, hanem elkezd olyan helyeken kellemetlenkedni, ahol erre lehetősége van. Nos, a Balkán nyugati fele, Görögország, de még Törökország is kiváló terep erre, és egy komoly adu van a kezükben: Európa gázellátása.

Ukrajnával még oroszbarát korában is tranzitvitái merültek fel az oroszoknak, de most, hogy abszolút ellenséges lett a két állam, Oroszország máshol akar vezetéket építeni. És ez egy remek lehetőség a kellemetlenkedésre: arra vezeti a vezetéket, amerre az a legtöbb gondot okozza. Útba esnek a görögök, akikkel az euróövezetnek van súlyos gondja, a macedónok, akik albánjaiktól félnek és a görögökkel is rosszban vannak, és ott van Szerbia, ahol még nagyon fáj Koszovó elvesztése, és amúgy is nagy hagyományai vannak a pánszláv eszmének (ők voltak Jugoszlávia legnagyobb hívei is).

A fő gond

Az igazi baj az, hogy sem a nyugatnak, sem általában a világnak nincs elképzelése, mégkevésbé kidolgozott módszere arra, hogy a puskaporos hordókat hogy kezelje. Boszniánál és Iraknál a nyugat ragaszkodott a többnemzetiségű, több vallású természetellenes államok fenntartásához, nem is működnek. Szerbia esetében ugyanakkor nem alkalmazták ezt: leszakították Koszovót. Az Ukrajna keleti részén lévő oroszok tekintetében megint az első álláspontra helyezkedtek, aminek eredménye az oroszokkal való kiújult kvázi hidegháborús helyzet, ami már a Balkánra is kihat.

Valószínűleg nem kerülheti meg a világ, hogy az országok, de legalább a nagyhatalmak többsége előbb-utóbb valamiféle konszenzusra jussanak abban, hogy lehet ezeket a válságokat együtt kezelni, nem egymás ellenében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kína Európába tart – Magyarországon keresztül
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 3. 05:42
Magyarország lett a kínai ipari tőke új európai központja: 2024-ben az öreg kontinensen megvalósított érkező kínai beruházások harmada ide érkezett, többségük az elektromos járműiparba. A látványos növekedés mögött stratégiai szándék húzódik: Kína nemcsak gyártani akar, hanem hosszú távon befolyást is szerezni a régióban – figyelmeztet egy friss elemzés.
Makro / Külgazdaság Ismét irigykedhetünk az olaszokra
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 14:21
Olaszországban az elemzők által várttal összhangban 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat előzetes adataiból.
Makro / Külgazdaság Tankolni menne? Jól nézze meg ezeket a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 12:48
Nagyon olcsó azért nem lesz...
Makro / Külgazdaság Mit tenne Nagy Márton helyében? Ezt is megkérdezzük Békesi Lászlótól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 11:46
A volt pénzügyminiszter június 11-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lesújtó számok érkeztek: pislákol a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 09:15
Májusban 50,1 pontra esett vissza a BMI, ami a növekedés határát jelenti. A részindexek többsége csökkent, a foglalkoztatás zsugorodik.
Makro / Külgazdaság Kedvező változás a magyar diszkontokban – A Privátbankár Diszkont Árkosárból kiderül, merre mentek az árak
Csernátony Csaba - Kollár Dóra | 2025. június 2. 05:44
Egy hónap alatt közel 2 százalékkal csökkent a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő alapvető termékek átlagára. 
Makro / Külgazdaság Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás
Sasvári Péter | 2025. június 1. 06:01
Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     
Makro / Külgazdaság Szörnyű örökséget hagyott hátra Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 12:41
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből. Ennek ellenére a tőkehelyzet javult valamelyest a forint év végi gyengülése miatt, így „csak” közel 1700 milliárd forint mínuszban van a saját tőke.
Makro / Külgazdaság Meghalt az abortusztabletta feltalálója
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 10:46
98 éves korában elhunyt a francia tudós, aki feltalálta az abortusztablettát.
Makro / Külgazdaság Friss jelentés: 1 milliárd eurónál is több uniós forrás ment el diszkriminatív projektekre
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:59
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG