Tizennégy éves csúcson a devizahitelek állománya a magyar cégeknél - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A magyarországi vállalkozások hitelállománya valamivel 12 ezer milliárd forint fölött volt június végén, ami közel jár a történelmi rekordhoz. A cégek viszont a statisztika szerint új hiteleket már nem nagyon vesznek fel, hiszen az év eleje óta csökkent a hitelállomány, főleg a forint hiteleké, amelyek megfizethetetlenül drágává váltak. A legtöbb piaci alapú vállalati forintkölcsön kamata ugyanis a bankközi kamatlábhoz (BUBOR) igazodik, ami három hónapra most is 14 százalék fölött van.
A magas magyarországi kamatszint arra sarkallja a cégeket, hogy inkább devizában adósodjanak el, az eurós vállalati hitelek jellemző referenciakamata, az Euribor ugyanis mindössze 3,6-4,1 százalék között van jelenleg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a vállalati devizahitelek állománya történelmi csúcs közelébe került az első félév végére, és újra meghaladta az 5 ezer milliárd forintot. Ezt a lélektani határt egyetlen egyszer lépte át a devizahitelek állománya: 2009 első negyedévében, az előző pénzügyi válság idején főleg a forint drámai gyengülése miatt.
Bár a végül 1000 milliárd forintos keretösszegűre duzzasztott Baross Gábor Újraiparosítási Program (BGH) az indulása után néhány héttel teljesen kimerült, a hatása a teljes vállalati hitelállományon június végéig még nem látszott. Mindenesetre a napokban a kormány azt közölte, hogy eddig a BGH és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogram rendkívül kedvező forrásainak közel 75 százalékára kötöttek szerződést a cégekkel. A Széchenyi Kártya Program is folytatódott, és a bankok beszámolói szerint ennek köszönhető, hogy miközben a vállalati hitelállomány már nem növekszik tovább, sőt az új folyósítások drámaian visszaestek, a kkv-hitelezés még mindig jól megy. A teljes vállalati hitelezést azonban önmagában ezt a program nem húzza ki a gödörből. Az viszont a kisebb cégeknek biztató, hogy a kormány folytatni akarja a Széchenyi Kártya Programot, amelynek keretében csak az idén eddig csaknem 600 milliárd forintnyi értékű hitelszerződést írtak már alá.
Mindezzel együtt a vállalati forinthitelek állománya ismét 7 ezer milliárd forint alá süllyedt, ami egyéves mélypont. Az éven belüli forinthiteleknél van a legdrámaibb visszaesés, csaknem a felére csökkent az állomány december óta, alig éri el a 350 milliárd forintot, ami hatéves mélypont. Ezek piaci alapon - ha csak nincsenek kamatstopban - nagyon drága, BUBOR-hoz kötött kölcsönök lehettek. A rövid távú likviditási problémákat a cégek - a szintén nem olcsó - folyószámlahitellel hidalják át, ez a volumen 1400 milliárd forint fölött stabilizálódott. A hosszabb lejáratú forinthiteleknél is volt visszaesés, mintegy 180 milliárd forinttal csökkent az állomány fél év alatt, 5192 milliárdra.
Néhány szektorban csúcson jár az adósság
A Bank360.hu elemzése szerint a hitelszűkében is van több szektor, amelyikben nőtt az állomány, sőt most is történelmi csúcson jár. Az egyik az agrárium, a mezőgazdaságban 654,2 milliárd forint a fennálló hitelállomány, ennek több oka is lehet. Az agrárcégek számára is elérhetők a Széchenyi Kártya Program konstrukciói, így ez a szektor továbbra is hozzáfér kedvező kamatozású forinthitelhez. A másik ok, ami miatt nem csökken az agrárhitelek mennyisége, a szektorban bevezetett moratórium. A pénzügyi problémákkal küzdő mezőgazdasági cégek ugyanis 2023. december végéig felfüggeszthetik a hiteleik törlesztését, hogy stabilizálhassák a tavalyi aszályban megrendült pénzügyi helyzetüket.
A feldolgozóiparon belül a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban is rekordot döntött a hitelállomány, amelynek nagyobbik hányada devizahitel. Ez az ágazat megközelítőleg 340 milliárd forintnyi hitellel rendelkezik. A nemfém ásványi termék gyártásával foglalkozó szektorban is történelmi csúcson van a hitelvolumen, megközelíti a 124 milliárd forintot. Vélhetően a magyarországi akkumulátor-ipar felfutása is hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az ágazatokban több hitelt vettek fel a cégek.
Történelmi csúcson van a hitelállomány a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban is, lassan eléri a 2050 milliárd forintot, ennek a döntő része forint alapú. Az IT-szektorban sem volt még soha több banki tartozás, mint az idén félévkor: 516,6 milliárd forint. Az információ és kommunikáció ágazat hitelállománya az idei első negyedévben nőtt nagyot, a másodikban már csak minimális mértékben bővült, a volument az idén a 4iG-Vodafone tranzakció finanszírozása ugrasztotta meg. A fentieken kívül a statisztikában “szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” néven futó ágazatban hízott tovább a hitelállomány olyan nagy mértékben, hogy történelmi rekordot ért el.
Ezeknél a cégeknél csökkent a hitelmennyiség
A statisztika szerint a hitelezés visszaesése a legnagyobb mértékben a víz- és hulladékgazdálkodást, a szálláshely- és vendéglátás, valamint a gépipar ágazatokat érintette. Éves összevetésben ezekben az ágazatokban csökkent a hitelállomány. A gépiparban a hitelvolumen csökkenését okozhatta a forint erősödése is, ezeknek az exportra termelő cégeknek ugyanis döntő részben csak devizahiteleik vannak. Tavaly június és idén június között pedig mintegy 7 százalékot erősödött a forint az euróval szemben. A szállodák és vendéglátóhelyek esetében a hitelvolumenek visszaesését pedig okozhatta az is, hogy a járvány miatt törlesztési moratóriumba menekült cégeknek az idéntől már törleszteniük kell a tartozásaikat.
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
