A német hetilap idézve a Görögországnak hitelező trojka (IMF, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) előzetes jelentését, azt írta, hogy Athénnak az eddig becsült 11,5 milliárd euró helyett összesen 14 milliárd euró kiadáscsökkentést kell végrehajtania annak érdekében, hogy vállalásának megfelelően a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá kerüljön 2014 végére. A deficit tavaly 9,3 százalék volt.
A trojka szerint azért van szükség a tervezettnél nagyobb költségvetési kiadáscsökkentésre, mert nem teljesülnek a privatizációs elképzelések, amelyek révén nőne a költségvetés bevétele, miközben a görög gazdaság, amely már ötödik éve van recesszióban, a vártnál nagyobb mértékben zsugorodik. A Der Spiegel értesülése szerint a trojka szakértői a költségvetési kiadáscsökkenés felülvizsgált pontos összegét az után ismertetik, hogy szeptember elején ismét Athénban tárgyalnak.
|
Görögországot a trojka segélycsomagja tartja felszínen. A 130 milliárd eurós második hitel további részleteinek folyósítását attól teszik függővé, hogy a hármak delegációja szeptemberben milyen értékelést ad a görög gazdasági szükségprogram haladásáról. Időközben görög illetékesek arról számoltak be, hogy az eredetileg várt 11,5 milliárd euróból 10,8 milliárd eurónyit már sikerült lefaragni. Konkrétumokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. |
Az athéni kormány eközben könnyítéseket szeretne kapni. Antonisz Szamarasz miniszterelnök azt fogja kérni Angela Merkel kancellárral, majd Francois Hollande francia elnökkel folytatott jövő heti megbeszélésein, hogy két év helyett engedjenek négy évet a 11,5 milliárd eurós, a GDP öt százalékának megfelelő takarékossági program megvalósítására, továbbá adjanak négy év haladékot az eddig felvett hitelek törlesztésének megkezdésére. A görög pénzügyminisztérium számításai szerint ha Athén kijárná egyebek között a kiadáscsökkentés két évvel történő meghosszabbítását, akkor gyorsabban talpra állhatna a gazdaság.
Az Imeriszia című görög napilap által idézett pénzügyminisztériumi számítások szerint ha Athén két év haladékot kapna, akkor a görög GDP az idén 1,5 százalékkal zsugorodna, jövőre pedig már 2 százalékkal nőne. Ellenkező esetben a gazdaság 4,5 százalékkal esne vissza jövőre, és 2015-ig nem lenne gazdasági növekedés. A görög hazai össztermék 6,35 százalékkal zsugorodott az idei első félévben a hitelezők által az idei év egészére várt 4,7 százalék csökkenéssel szemben. Antonisz Szamarasz a múlt héten azt mondta, hogy a görög gazdaság több mint 7 százalékkal zsugorodhat az idén.
A Citigroup egyik vezetője szerint a tőzsdei bikapiac még nem ért a végéhez – soha nem látott tőkebeáramlást regisztráltak tehetős ügyfeleiktől, főleg Ázsiából. 
