Mélyütést kapott két év alatt az ukrán gazdaság és infrastruktúra. Lapunk az orosz invázió kezdete óta rendszeresen foglalkozott a fontosabb gazdasági ágazatok küszködésével és azzal is, hogy mekkora károkat szenvedtek el ezek. Ebben segítségünkre vannak a különféle ukrán és nyugati hírügynökségi források, de leginkább a Kyev School of Economics (KSE), amelyik félévente ad ki összegzéseket.
A kijevi kormány - nagyrészt a KSE, valamint az egyes minisztériumokra és az ukrán statisztikai hivatalra alapozva - az orosz támadás kezdetének második évfordulóját megelőzően, a hét elején közölte: 2023. december végén 499 milliárd dollárra becsülték az emberéleteken kívüli veszteségeket. Denisz Smihal miniszterelnök szerint a kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági, az energetikai és a közlekedési-szállítási infrastruktúrát érte a legnagyobb kár.
A kormányfő a Világbank képviselőivel való találkozás és egyeztetés után vázolta a helyzetet, ami természetesen december óta még rosszabb lett, tovább növelve a fent említett számot. A Világbankkal és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, valamint az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával folyamatosan tárgyalnak az újjáépítésről és az ahhoz adandó pénzügyi és szakmai segítségről. Több nyugati, valamint cseh és lengyel magánvállalat már konkrét felajánlásokat is tett, egyes programok már megindultak, főleg az ország középső és nyugati részén.
Lerombolt vagy részben megsemmisített infrastrukturális elemek
(2024. januári állapot)
- 250 ezer lakóingatlan
- 211 700 magán- és állami jármű
- 580 állami és önkormányzati épület
- 16 ezer köztulajdonú közlekedési eszköz
- 3800 oktatási-nevelési intézmény
- 1300 egészségügyi intézmény
- 348 egyházi épület
- 48 szociális központ
- 426 magán- és állami vállalati telephely
- 160 ezer mezőgazdasági gép
- 31 bevásárlóközpont
Kiemelte, hogy leginkább a lakásállomány pótlása lesz megterhelő, itt történt tavaly a legtöbb kár. A friss felmérések szerint a lakásállomány 10 százaléka vagy megsemmisült vagy erősen megrongálódott az orosz katonai pusztítás következtében. Összesen 222 ezer családi ház, 27 ezer társasház és 526 kollégiumi épület semmisült meg vagy rongálódott meg jelentősen. A közvetlen kár csaknem 59 milliárd dollár, természetesen főleg Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Csernyihiv, Herszon és Kijev megye a leginkább érintett, hiszen itt húzódnak a frontvonalak.
„Szomorú, de sajnos látjuk, hogy a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben is óriásiak a veszteségeink, különösen amiatt, hogy az oroszok megtámadták a kahovkai vízi erőművet, illetve azért, mert rengeteg termőföldet is aláaknáztak” – mondta.
Ha csak az infrastruktúrát nézzük, akkor mintegy 155 milliárd dollárt kell költeni az újjáépítésre. Ez az összeg már magába foglalja a kahovkai erőmű felrobbantása után keletkezett károk elhárítását is.
Az egyéb létesítmények kára már majdnem 37 milliárd dollárnál tart, a vállalati és ipari telephelyeké pedig meghaladta a 13 milliárd dollárt. Eddig 78 magántulajdonú kis- és közepes, valamint nagyvállalat telephelye teljesen megsemmisült, akárcsak 348 állami tulajdonúé.
Lapunk ugyancsak többször beszámolt már arról, hogy az oroszok szisztematikusan tűz alatt tartják a fontosabb energetikai központokat és más kritikus infrastrukturális egységeket. Az energetikai szektorban eddig 9 milliárd dollárnyi kárt okoztak, nem sokkal marad el ettől a mezőgazdaság (8,7 milliárd dollár). Idén az eddig eltelt csaknem két hónapban folytatódott a lakások és a különféle közszolgáltatási egységek megsemmisítése, itt a közvetlen kár 4,5 milliárd dollár körül van már. Kórházi és más egészségügyi létesítményeket tavaly és idén további 1,4 milliárd dollárnyi kár ért, így a két év alatt már 3,1 milliárd dollárra nőtt az az összeg, amiért azok a mai árakon újjáépíthetők lennének.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
