A Fekete-tenger medencéje ez idáig nem vált az orosz–ukrán háború valódi csataterévé, holott kulcsfontosságú Oroszország gazdasága és ezen belül háborús erőfeszítései szempontjából. Oroszország bevételeinek jelentős részét azon illegitim kereskedelmi tevékenységekből szerzi, amelyek a Fekete-tengerhez való korlátlan hozzáféréstől függenek.
Ez a fő tengeri útvonal, amelyet Oroszország az Ukrajnából kifosztott áruk újraértékesítésére használ. Az orosz gabona 100 százalékát az azovi- és a fekete-tengeri kikötőkből exportálják, és ez egy fontos kereskedelmi folyosó, amelyen keresztül az európai és kínai gyártású áruk eljutnak Oroszországba. Jelenleg Oroszország de facto uralja a Fekete-tengert, kőolajtermékeket és fegyvereket exportálva a régión kívülre.
A Fekete-tengeren elfoglalt, nagyrészt megkérdőjelezhetetlen pozíciója abban is segít Oroszországnak, hogy a szankciókat megkerülve hozzáférjen a külföldi előállítású termékekhez és alkatrészekhez. Az orosz fekete-tengeri kikötőkbe érkező importtermékek egy része kettős, katonai-polgári felhasználású, amit aztán Moszkva alkalmaz agressziós háborújában.
Ukrajna kifosztása
Az orosz állam és a Kremlhez közel álló személyek ipari szinten lopják el Ukrajna nemzeti javait és természeti erőforrásait a megszállt területekről. Ukrajna 2014-es inváziójának kezdete óta Oroszország tucatnyi ukrán gyárat, finomítót, tengeri szénhidrogén-fúróplatformot, haditengerészeti és kereskedelmi hajót, sőt fémhulladékot foglalt le. Oroszország a megszállt Donbászból kitermelt szenet a mai napig a régióban és azon kívül is forgalmazza.
Ukrajna területén a több tízezer négyzetkilométert kitevő megszállás lehetővé tette Oroszország és állami vállalatai számára, hogy több millió tonna ukrán mezőgazdasági árut raboljanak ki és értékesítsenek kifinomult csempészettel, amelyekhez hamisított árujegyzékeket használnak fel. Bár az orosz gabonalopást leleplezték, ezt nem sikerült megállítani.
Éppen ellenkezőleg, a művelet egyre nagyobb és jobban szervezett. Moszkva új kikötői létesítményekkel bővíti a kifosztott gabona berakodását, valamint új exportútvonalakat hoz létre. Az Ukrajnából ellopott mezőgazdasági árukat gyorsabban exportálják, több helyre, többek között a tágabb földközi-tengeri régió és a Közel-Kelet vásárlóihoz.
Az ellopott gabonát a Don-menti Rosztovba is elviszik, ahol a hazai termelésű orosz terméshez keverik, és onnan adják el vagy adományozzák a világ többi részének. Az ingyenes gabona, amelyet Oroszország a júliusi szentpétervári csúcson ígért az afrikai nemzeteknek, valószínűleg legalább részben a kifosztott ukrán termést fogja tartalmazni.
Sőt, a lopások egyre inkább a nyílt színen történnek. Például míg tavaly Ukrajnából csak Szíriába és Törökországba szállították az ellopott gabonát, idén viszont nyomon követték a megszállt Szevasztopol Avlitai gabonatermináljáról érkező szállítmányokat, amelyek a Szuezi-csatornán keresztül közvetlenül az iráni Bandar Khomeinibe mennek.
Idén Ukrajna jogellenesen annektált donbászi területeiről – az úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokból (LPR, DPR) – közvetlenül szenet exportálnak a regionális országokba.
Kőolajtermékek piaca
A Fekete-tenger létfontosságú ahhoz, hogy Oroszország exportálni tudja uráli kőolajkeverékét. Augusztus elején ennek a keveréknek az ára átlépte a 60 dolláros árplafont, amely felett a nyugati kormányok ígéretet tettek arra, hogy szankcionálják az orosz olaj szállításában vagy egyéb kiszolgálásában közreműködő cégeket.
A nyugati szankciók és az árplafon elkerülése érdekében Oroszország egy „kísértet tankhajó-flottát” hozott létre, amelyet állami, vagy magántulajdonban lévő vállalatoktól új üzleti szervezetekhez költöztettek át, és idegen lobogó alatt hajóznak. Az érintett hajók nyersolajat és kőolajszármazékokat szállítanak ki a Fekete-tengerről: vagy olyan nemzetközi célpontokra, mint a görögországi Laconian-öböl – ahol hajóról hajóra szállítások zajlanak –, vagy más országokba, például Indiába, ahol a nyersolaj finomítása Oroszország tulajdonában lévő létesítményekben történik. Ezt aztán újraexportálják az Európai Unióba.
Nemzetközi áruk importja
Oroszország a Fekete-tengertől – különösen Novorosszijszk kikötőjétől – is függ az európai és ázsiai gyártású autók, például vadonatúj kínai elektromos járművek, valamint számos egyéb fogyasztási és ipari cikk importja során. Ezenkívül egyre több használt autót importálnak Európából Oroszországba olyan grúz tengeri kikötőkön keresztül, mint például Poti.
Nő Ukrajna nemzetközi támogatása
Ukrajnának eközben a Nyugaton kívüli nemzetközi támogatottsága egyre növekszik, különösen a Közel-Keleten. Szaúd-Arábia augusztus 5. és 6. között Dzsiddában Ukrajna békecsúcsot szervezett, amelyen az USA, az európai államok, Törökország, Brazília, Kína és India mind támogatásukat fejezték ki az ENSZ Alapokmánya, valamint a területi integritás és szuverenitás elvei mellett. Az ukrán média a dzsiddai tárgyalásokat a 2023 végére tervezett globális békecsúcs előkészítésének tekintette, amelyet Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának vezetője is kifejezetten megfogalmazott.
Emellett az Ukrinform állami hírügynökség idézte Jermak helyettesét, aki a helyszínválasztás kapcsán kifejtette: „A lényeg az, hogy a Közel-Keleten tartjuk a találkozót, ami teljesen tönkreteszi Oroszország narratíváját, miszerint Ukrajnát csak a kollektív Nyugat támogatja.”
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
