A gazdaság depresszióban
Az ukrán külügyminiszter, Pavel Klimkin a napokban kijelentette, hogy a Nyugat által beígért 30 milliárd dolláros „segítség” bizony nem lesz elegendő az ország stabilitásához. Kijev ebben az évben a GDP 7-8%-os zuhanásával számol. A lázadók által kontrollált donyecki és luganszki területeken gyakorlatilag leállt az ipari termelés, holott az a térség eddig az ország gazdasági teljesítményének egyhetedét állította elő.
Mindezek ellenére az október 26-i választások előtt Porosenkó elnök érthetően mindent megtesz azért, hogy a lakosság körében csökkentse a válság érzetét. Ennek egyik lépéseként Ukrajna és Oroszország pár napja Milánóban megállapodott az idei gázszállítások kérdésében. Az oroszok 100 dollárral csökkentik az ezer köbméterért fizetett árat (az új ár 385 dollár ezer köbméterenként) jövő év március 31-ig, és az ukránok korábbról fennmaradt tartozását is csökkentik.
Putyin pontosan tisztában van Ukrajna kétségbeejtő pénzügyi helyzetével és arra számít, hogy az ukránok nyugati partnerei valamint az Európai Bizottság fogják kifizetni a téli gázszámlát. Érdemes ennek kapcsán emlékeztetni arra, hogy mivel Kijev az év eleje óta csak hiányosan egyenlítette ki gázszámláit Moszkva felé, ezért Ukrajna június közepe óta nem jut közvetlenül orosz gázhoz.
Ukrajnának egyre több gondot okoz az áramhiány is amiatt, hogy az orosz szakadárok által ellenőrzött területeken leálltak a bányák, ezért nem jut elég szén az erőművekbe. Ukrajna 155 szénbányájából 83 a szakadárok által uralt területeken található, 7 bánya pedig teljesen megsemmisült. A Kijev ellenőrzése alatt álló bányák az erőművek igényének csak 70 százalékát képesek fedezni.
Ukrajna, amely Európa második legnagyobb széntermelője, most arra kényszerül, hogy külföldről - valószínűleg Dél-Afrikából - szerezzen be szenet, mégpedig a hazai kitermelésnél drágábban.
A biztonságpolitikai aspektus
Kelet-Ukrajna kérdésében ugyanakkor elmaradt az áttörés az oroszok és az ukránok között, miközben a tűzszünet ellenére szórványosan folytatódnak a harci cselekmények. Hivatalosan tűzszünet van érvényben szeptember 5-e óta, de ennek ellenére az ENSZ adatai szerint 331 személy vesztette életét a tűzszünet első hónapjában.
A térség egyelőre egy befagyott konfliktus képét ölti. Kijev és Moszkva pedig ebben a kérdésben hajthatatlan: Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország elutasít minden, a szankciók feloldása érdekében támasztott nyugati követelést. Kijev pedig egy hete azt a kemény-vonalas Stepan Poltorak-ot nevezte ki hadügyminiszternek, aki korábban a törvénytelen kínzásokkal és gyilkosságokkal vádolt Nemzeti Gárda parancsnoka volt..
A magyar kártya
Szeptember 25-én Magyarország váratlanul és határozatlan időre megszakította a gázszállítását Ukrajna felé. Az ukrán gázvállalat, a Naftogaz azt állítja, hogy nem kapott részletes információkat arról, miért állította le a magyar FGSZ a szállításokat, de a nyugat-európai partnereknek sem adott a magyar vállalat kielégítő magyarázatot. Az ukrán vállalat emlékeztetett arra, hogy a szállítás azután szűnt meg, hogy Orbán Viktor találkozott az orosz gázóriás, a Gazprom vezetőjével, Alexej Millerrel. A találkozó után Orbán valóban kijelentette, hogy Oroszország növeli a Magyarországba irányuló gázexportját.
A magyar lépés komoly politikai hullámokat keltett Németországban. A konzervatív német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerzője, Nikolas Busse ’Putyin európaija’ címmel kommentálta a földgázszállítás felfüggesztését. Úgy vélte, ha nem lesz gáz Ukrajnában, a lakosság elfordulhat a Nyugat felé nyitó politikától, ezért "nem csekélység, amit Magyarország művel ebben az ügyben".
Lázár János aztán szeptember 30-án Berlinben Angela Merkel Európa-ügyi főtanácsadóját, Nikolaus Meyer-Landrutot próbálta meggyőzni arról, hogy a gázcsap lezárásának az égvilágon semmi köze a regionális geopolitikához. A meggyőzés nem lehetett teljesen sikeres, mert október 8-án Merkel újból fölhozta a kérdést milánói találkozóján a magyar miniszterelnökkel.
Orbán Viktor pedig akkurátusan kifejtette, hogy „Magyarország a közös európai erőfeszítéseknek a részese lesz, de jelen pillanatban elsősorban a saját energiabiztonságát kell megteremtenie, így az ország most a saját tározói feltöltésével van elfoglalva".
Kérdéses, hogy mennyire győzte meg ez az érvelés a német kancellárt. Orbán kijelentése ugyanis nem teljesen harmonizál saját kancelláriaminiszterének álláspontjával, aki Berlinben pár nappal korábban még „valamennyi partnere előtt világossá tette, hogy Magyarország számára Ukrajnában az ott élő magyar kisebbség a legfontosabb".
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
