A Meteorológiai Világszervezet (WMO) április 21-én Genfben közzétett, a Globális éghajlat helyzetéről szóló 2022-es jelentése szerint az utolsó egymást követő nyolc év (2015-2022) volt Földünk eddig feljegyzett nyolc legmelegebb éve. A jelentés sötét árnyat vetett a Föld Világnapjára, amelyet 2023. április 22-én ünnepeltünk. A Párizsi Megállapodást – amely az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatban lévő globális tárgyalások támpontjaként szolgál – egyébként 2015-ben írták alá.
A jelentés rámutat, hogy a helyzet sokkal rosszabb is lehetett volna, ha az elmúlt három évben nem zajlott volna a La Niña nevű időjárási esemény, amely hűsítő hatással van az időjárási rendszerre. A jelentésre reagálva António Guterres, az ENSZ főtitkára kiemelte, hogy az alkalmazkodás és a reziliencia terén jelentős mértékben megnövelt beruházásokra van szükség, különösen a legsebezhetőbb országok és közösségek számára – amelyek éppenséggel a legkevesebbet tettek a válság előidézésében.
A WMO legfrissebb jelentésének megállapításai igazolják azt, amiről a civil társadalom mindvégig panaszkodott – hogy a legtöbb iparosodott és a kibocsátásokban vezető ország nem teljesítette szóbeli ígéreteit és kötelezettségvállalásait az éghajlattal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a Párizsi Megállapodás nem tudta lecserélni a fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek túlnyomórészt felelősek az éghajlati válságért.
Egyértelműnek tűnik, hogy a világnak új globális keretrendszerre van szüksége a fosszilis üzemanyagokra vonatkozó szerződés formájában a 2015-ös éghajlati megállapodás kiegészítéseként, hogy a nemzetközi együttműködésen és szolidaritáson keresztül előmozdítsák a zöld átmenetet.
Sorra dőlnek meg a rekordok
A rekord higanyszál-emelkedés mellett számos más éghajlati rekord is megdőlt 2022-ben a jelentés szerint:
- A globális átlaghőmérséklet emelkedése: ez tavaly 1,15 Celsius-fok volt, ami 1,02 és 1,28 Celsius-fok között mozog az 1850–1900 közötti átlag felett. Az iparosodás előtti korszakot tekintik viszonyítási alapnak, mivel akkor még nem volt jelentős antropogén szénkibocsátás.
- Rekord olvadás az antarktiszi jégben: ez minden idők mélypontjára, 1,92 millió négyzetkilométerre esett 2022. február 25-én, ami a feljegyzések történetének legalacsonyabb szintje, és csaknem 1 millió négyzetkilométerrel marad el a 2020-ig tartó elmúlt három évtized átlagától.
- Megugrott az üvegházhatású gázok mennyisége: a három üvegházhatású gáz – a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – szintje 2022-ben tovább nőtt az előző évben elért történelmileg magas szinthez képest.
- A tengerszint emelkedésének üteme megduplázódott: a globális átlagos tengerszint 2022-ben tovább emelkedett. A műholdfelvételek első évtizede (1993–2002) és a legutóbbi (2013–2022) között 2,27 mm-ről 4,62 mm-re nőtt az emelkedés szintje. Az óceán hőtartalma, amely ezt az energianövekedést méri, új rekordot ért el.
- A gleccserek rekordmértékű elvékonyodása: a gleccserek, amelyekről hosszú távú megfigyelési adatok állnak rendelkezésre, 2021 októbere és 2022 októbere között több mint 1,3 méterrel vékonyodtak. 1970 óta az összesített vékonyodás közel 30 méter.
- 2022-ben az óceánok körülbelül háromötödében volt tengeri hőhullám: bár a hűsítő La Niña állapota továbbra is fennáll, 2022-ben az óceánok felszínének 58 százalékán volt legalább egy tengeri hőhullám.
- A rekordot döntő hőhullámok 15 ezer embert öltek meg Európában: Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Portugáliában a nyár folyamán a többlethalálozás meghaladta a 15 ezret.
Erősödő éghajlati aggodalmak, amint más válságok is felbukkannak
A WMO főtitkára, Petteri Tallas szerint az éves jelentés ismét arra helyezte a hangsúlyt, hogy az éghajlatváltozás hogyan tovább növelte hatókörét 2022-ben, a hegycsúcsoktól az óceánok mélyéig. Az aszályok, az árvizek és a hőhullámok minden kontinens közösségét érintették, és sok milliárd dollárba került a világgazdaságnak – áll a jelentésben, amely az éghajlati károk gazdasági oldalát vizsgálja. Egyedül Pakisztán 30 milliárd dollárt veszített az árvíz okozta hatások miatt, míg Ausztrália 4 milliárd dollárt.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy nincs minden veszve, mivel a WMO értékelése elismerte az „ENSZ-ügynökségek közötti együttműködést”, amely nagyon hatékonynak bizonyult a szélsőséges időjárási és éghajlati események által kiváltott humanitárius hatások kezelésében, különösen a kapcsolódó halálozás és a gazdasági veszteségek csökkentésében.
A jelentés kiemeli a világjárvány okozta éghajlati tényezők és konfliktusok együttes hatását is, rámutatva, hogy a növekvő alultápláltságot súlyosbították a hidrometeorológiai veszélyek és a COVID-19, valamint az elhúzódó konfliktusok együttes hatásai.
A jelentés azt is kifejti, hogy a veszélyes éghajlati hatások és a szélsőséges időjárási események miként idézték elő emberek újbóli kitelepítését, és rontották tovább a körülményeiket a 2022 elején már földönfutó 95 millió embernek.
A klímaelemzők hangsúlyozzák, hogy bár a világ rendelkezik megfelelő „eszközökkel, tudással és megoldásokkal”, nem megfelelő a megvalósítás üteme. Rámutatnak, hogy ha a kormányzatok nem hajtanak végre felgyorsított éghajlati fellépést – mélyebb, gyorsabb kibocsátáscsökkentéssel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák –, a világ egyirányú úton halad a pusztulás felé.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
