A források lehívását lehetővé tevő magyar terv nincs elfogadva, ugyanis az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását
- mondta tegnap Didier Reynders igazságügyi uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján az MTI szerint.
Több ezer milliárd forint a tét
A koronavírus-járvány utáni gazdasági talpraállást szolgáló alap (teljes nevén Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, RRF) forrásainak kifizetése tehát Magyarország esetében továbbra is blokkolva van.
Hazánk 7,2 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon csaknem 2700 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra, valamint hitelekre is jogosult lenne ebből az alapból.
Orbán Viktor kormányfő még a választások előtt jelezte, hogy – korábbi álláspontját felülbírálva – a hitelfelvétel lehetőségével is élne, ehhez azonban megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges, közölte lapunkkal korábban az Európai Bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április ötödikén az EP-ben azt mondta:
főleg „az antikorrupciós reformról” nem tudnak megegyezni a magyar kormánnyal, tehát ezért nem jutunk hozzá a Helyreállítási Alap forrásaihoz.
A magyar kormány ugyanakkor folyamatosan azt hangoztatta, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt nem kapjuk meg ezt a pénzt.
Nincs pozitív fejlemény
Didier Reynders tegnap kitért arra is, hogy a Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban, de reményei szerint a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságoknak, hogy megfelelően reagáljanak a Bizottság aggályaira.
Az uniós biztos emlékeztetett:
a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben.
Nemrégiben a Bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amelyre választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet. Mint mondta, a Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést.
Indul a jogállamisági mechanizmus
Mindemellett az Európai Bizottság megindítja a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen – ezt Ursula von der Leyen jelentette be még április 5-én.
Ez végső esetben más uniós források (tehát nem csak a Helyreállítási Alap) befagyasztásával is járhat.
Az uniós pénzek megvonásának veszélyével ebben a videóban foglalkoztunk:
Erre utal Josep Borrell kijelentése. 
