Ugyanakkor meglepetés volt az építőipar és az ipar teljesítménye, amik az eddiginél gyorsabban növekedtek, előbbi 25 százalékkal bővült az első negyedévben, ez azonban egy rendkívül alacsony bázishoz képest történt, így a későbbiekben ennél szerényebb növekedést várnak az elemzők. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött. A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7 százalékra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3 százalékkal emelkedett.
Lemaradtak a boltok
A kiskereskedelmi forgalom viszont a tavalyinál lassabban, mindössze 3,4 százalékkal bővült az idei első negyedévben. Ez akkor is nagyon alacsonynak minősül, ha beleszámítjuk, hogy idén a húsvét áprilisra esett, ami így elvitte az ezzel járó többletforgalmat is. Mindeközben ugyanis a reálkeresetek 8 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 2,5 százalékkal bővült ebben a hónapban. A GKI elemzői azt valószínűsítik, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Ez részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenésének tudható be, de még inkább annak, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.
A 2014-2016-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, és februárban 2,9 százalékkal elérte az idei csúcsát. Az átlagos áremelkedés csökkenésében - áprilisban átlagosan már csak 2,2 százalékkal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet. Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható.
De az a 10 százalék nem egyszerű. 
