Ugyanakkor meglepetés volt az építőipar és az ipar teljesítménye, amik az eddiginél gyorsabban növekedtek, előbbi 25 százalékkal bővült az első negyedévben, ez azonban egy rendkívül alacsony bázishoz képest történt, így a későbbiekben ennél szerényebb növekedést várnak az elemzők. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött. A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7 százalékra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3 százalékkal emelkedett.
Lemaradtak a boltok
A kiskereskedelmi forgalom viszont a tavalyinál lassabban, mindössze 3,4 százalékkal bővült az idei első negyedévben. Ez akkor is nagyon alacsonynak minősül, ha beleszámítjuk, hogy idén a húsvét áprilisra esett, ami így elvitte az ezzel járó többletforgalmat is. Mindeközben ugyanis a reálkeresetek 8 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 2,5 százalékkal bővült ebben a hónapban. A GKI elemzői azt valószínűsítik, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Ez részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenésének tudható be, de még inkább annak, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.
A 2014-2016-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, és februárban 2,9 százalékkal elérte az idei csúcsát. Az átlagos áremelkedés csökkenésében - áprilisban átlagosan már csak 2,2 százalékkal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet. Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható.
Budapesten 26 négyzetméterre sem igazán elég ennyi pénz, de Nógrádban hatalmas kínálatból lehet válogatni. 
