Ahogy arról már korábban is írtunk, kirívóan jól teljesített a magyar gazdaság az első negyedévben, a KSH adatai szerint 4,1 százalékos volt a növekedés. Ennek függvényében az éves növekedés tekintetében is egyre-másra születnek az új előrejelzések, ez történt a GKI-nál is, akik a jelenlegi adatok fényében felfelé módosították a várakozásaikat, és az év egészére nézve legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedést várnak, ezt közölte a gazdaságkutató a Privátbankár.hu-val. Az első negyedévben a magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban nem volt kiugró. A magyarnál ugyan alacsonyabb volt a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, gyorsabb viszont a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés.
Ugyanakkor meglepetés volt az építőipar és az ipar teljesítménye, amik az eddiginél gyorsabban növekedtek, előbbi 25 százalékkal bővült az első negyedévben, ez azonban egy rendkívül alacsony bázishoz képest történt, így a későbbiekben ennél szerényebb növekedést várnak az elemzők. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött. A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7 százalékra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3 százalékkal emelkedett.
Lemaradtak a boltok
A kiskereskedelmi forgalom viszont a tavalyinál lassabban, mindössze 3,4 százalékkal bővült az idei első negyedévben. Ez akkor is nagyon alacsonynak minősül, ha beleszámítjuk, hogy idén a húsvét áprilisra esett, ami így elvitte az ezzel járó többletforgalmat is. Mindeközben ugyanis a reálkeresetek 8 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 2,5 százalékkal bővült ebben a hónapban. A GKI elemzői azt valószínűsítik, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Ez részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenésének tudható be, de még inkább annak, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.
A 2014-2016-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, és februárban 2,9 százalékkal elérte az idei csúcsát. Az átlagos áremelkedés csökkenésében - áprilisban átlagosan már csak 2,2 százalékkal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet. Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható.
