Választás a Balkánon: török gyerek megvágta, magyar gyerek besózta

Edi Rama albán miniszterelnök, a Szocialista Párt (PS) vezetője beszél egy választási kampányrendezvényen a fővárosban, Tiranában 2017. június 22-én, három nappal az albániai parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Malton Dibra)

Abszolút többséghez jutott az albán parlamentben a hivatalban lévő Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja (PS), 74 mandátumot szerezve a 140 tagú törvényhozásban.  A megdöbbentően alacsony, 45 százalékos részvétel mellett megtartott vasárnapi parlamenti választások eredményeként Ramának lehetősége nyílik arra, hogy újabb négy évig kormányozza a balkáni országot. Az, hogy ez mennyire lesz egy békés kormányzás, az egy másik kérdés.

Démonok harca

Rama ugyanis áprilisban a térségbeli albánok lehetséges egyesítésének felvetésével komoly tabut sértett a Balkánon. Ez nem akármilyen politikai bomba volt, hiszen a nyugati partnereket évekig azzal altatták Tiranában, hogy Nagy-Albánia nem reális forgatókönyv. Belgrád vérig is sértődött, a szerb miniszterelnök szerint ő már zászlórúdon himbálózna Brüsszelben, ha a szerbek újraegyesítését helyezte volna kilátásba. Rama áprilisban egy rémálomtól is óvott, amely szerinte akkor csapna le a térségre, ha az EU befolyását tovább szorítaná vissza Moszkva és Ankara.

Márpedig Ankara élénken figyeli a fejleményeket. Erdogan elnök egy hete kijelentette egy TV-intejrúban, hogy Törökország a leghatározottabban ellenzi az albánok egyesülését a Balkánon. Megfigyelők szerint a török elnök kijelentése abból a félelemből táplálkozik, hogy egy balkáni határmódosítás felbátorítaná a kurdokat, hogy hasonló megoldásra törekedjenek a Közel-Keleten.

A török elnöknek tehát most kezd derengeni, hogy milyen démonokat szabadított magára a neo-ottomán külpolitikai vonalvezetésével. 2013-ban, amikor miniszterelnök volt, Erdogan meglátogatta a koszovói Prizren városát és kijelentette: „Koszovó az Törökország és Törökország az Koszovó”.

A Fidesz a kampányban támadta a győztest

Nem akármilyen turbulenciák vannak a háttérben a Fidesz és az albán kormányzó szocialisták között sem. Április 29-én Tilki Attila, fideszes országgyűlési képviselő (emelje föl a kezét, aki életében hallotta ezt a nevet), egyben a külügyi bizottság tagja éles szavakkal rohant ki az albán kormányzó párt ellen a Parlament plenáris ülésén – ne felejtsük, az albán választási kampány kellős közepén jártunk! Tilki szerint az albánok a szocialisták uralma alatt „mára odajutottak, hogy országszerte mintegy tízezer kábítószer-ültetvény működik, amelyeket magánhadseregek őriznek, és amelyeket a rendőrség egyáltalán nem háborgat... A szocialista miniszterelnök mindezt csak azért teheti meg, mert befolyásos barátai körében tudhatja Soros Györgyöt.”

„Részt vett a milliárdos spekuláns legutóbbi ‑ szám szerint harmadik ‑ esküvőjén, aktuális, negyedik felesége pedig nem más, mint a Nyílt Társadalom Alapítvány albániai irodájának volt vezetője. A Soros-klánhoz való tartozás persze védelmet nyújt a számára: az Európai Parlament Albániáról szóló, néhány nappal ezelőtt elfogadott határozata 203 pontból áll, de egy árva szó sincs benne a kábítószer-termesztésről.” Nos, ezek után ne bocsátkozzunk találgatásokba, hogy az elkövetkező időszakban hogyan fognak fejlődni a magyar-albán politikai kapcsolatok...

Albánia 2014. június óta európai uniós tagjelölt ország, amely - hivatalosan legalábbis - a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló mielőbbi uniós döntés érdekében arra törekszik, hogy az EU által öt kulcsterületen elvárt további előrehaladást mutasson fel. Az öt terület magában foglalja a közigazgatás, az igazságügyi reform, a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint egyes emberi jogi kérdések témaköreit is. Számos jel szerint az albán választóknak elegük van az országot elárasztó korrupcióból és karöltve a nemzetközi közösséggel elérhetik a régen dédelgetett álmot, hogy idén megnyithassa az ország az első EU tárgyalási fejezetet.

Káncz Csaba jegyzete