|
| Edi Rama, Albánia miniszterelnöke. Fotó: EPA/FELIPE TRUEBA |
A balkáni feszültség az elkövetkező hetekben várhatóan az „albán kérdés” körül fog cirkulálni. Részben vonatkozik magára Albániára, részben az albán-többségű Koszovóra, részben pedig Macedóniára, ahol az albán pártok miatt is tart a politikai válság már hónapok óta. Ivanov, macedón elnök és a korábbi kormányzó párt (VMRO-DPMNE) nem hajlandók feladni követelésüket, hogy a Szociáldemokrata Párt és az albán nemzetiségű pártok vonják vissza koalíciós megegyezésüket, amely szerint az albán hivatalos nyelvvé válna a kis balkáni országban. Az albán etnikum követelései Macedóniában az orosz külügyminisztériumot is megszólalásra kényszerítette, egyben figyelmeztetve Brüsszelt is.
Az albán kérdés
Eközben Albánia és Szerbia között a politikai hőmérséklet forráspontra emelkedett. Edi Rama albán miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy Tirana egyesülésre fog törekedni Koszovóval, ha a térség EU csatlakozása kútba esik. Ha mindez nem lenne elég, az albán ellenzék bejelentette, hogy a június 18-ra tervezett parlamenti választásokat bojkottálni fogja, amely így belpolitikai válsághoz vezet.
Rama a térségbeli albánok lehetséges egyesítésének felvetésével komoly tabut sértett a Balkánon. Egyben egy rémálomtól óvott, amely szerinte akkor csapna le a térségre, ha az EU befolyását tovább szorítaná vissza Moszkva és Ankara. A nyugati partnereket évekig azzal nyugtatgatták Tiranában, hogy Nagy-Albánia nem reális forgatókönyv.
Brüsszel újra határozatlan
Ez tehát már nem érvényes. Sőt egy napra rá Hashim Thaçi koszovói elnök ráduplázott: ha az EU bezárja kapuit, akkor a térségbeli albánok egyesülni fognak. A dél-szerbiai albánok is rögtön megszólaltak, kijelentve, hogy magukat „Kelet-Koszovónak” tekintik és kérik, hogy őket se felejtsék ki az albán Unióból.
Brüsszel visszafogottan reagált és a szokásos zsargonjában jószomszédsági kapcsolatokra figyelmeztetett, miközben hozzátette, hogy a régió országainak „él az EU perspektívája.” Nos, a probléma csupán annyi, hogy ezt a maszlagot a régió már nem nyeli be. Pontosan tudják, hogy Berlinben, Párizsban és Hágában a politikusok nem jöhetnek elő a balkáni bővítéssel, mert a választóik megbüntetik őket.
Belgrád kevésbé diplomatikusan reagált. A szerb miniszterelnök szerint ő már zászlórúdon himbálózna Brüsszelben, ha a szerbek újraegyesítését helyezte volna kilátásba. Ő azt várja el az EU-tól, hogy a nagy-albán víziókat a leghatározottabban utasítsák el, hiszen a Balkánon a dominóhatás miatt ez általános háborúhoz vezetne.
Budapest új stratégiai partnerei
|
| Káncz Csaba |
2010-ben a Gallup végzett egy nagyobb felmérést a térségben az albánok szándékairól. A kutatás kimutatta, hogy két évvel a koszovóiak függetlenedése után 80 százaléka az ottani albánoknak, 63 százaléka Albánia lakosságának és 52 százaléka a macedóniai albánoknak egy közös állam megalapítása mellett állt ki. Valóban, a határokon átívelő gazdasági, kulturális és családi kapcsolatok a térség 5 millió albánja között rendkívül intenzív. A szellem tehát kiszabadult a palackból, miközben Brüsszel szóvirágai már hitelüket vesztették és a Trump-kormányzat balkáni terveiről senki nem tud semmit.
No és mi van a magyar kisebbségek kérdésével? Ez a téma jórészt tabunak számít itthon, holott a kormányzat nagyon szoros politikai kapcsolatokat épített ki az utóbbi években azzal az Ankarával és Moszkvával, amelyek egyre nyíltabban osztják újra a kártyákat a Balkánon. A magyar miniszterelnök 2014 novemberében így fogalmazott Dél-Koreában: "Mi hiszünk abban, hogy minden nemzetnek joga van egységben, egy állam keretein belül élnie."
Káncz Csaba jegyzete
Ettől függetlenül jogértelmezés miatt a bírósághoz fordulnak. 
