Németországnak át kellene vennie az Egyesült Királyság tapasztalatait, amelyeket a brexit után szerzett. Ezzel biztosíthatná, hogy iparának leépülése ne egy sokszerű vagy egy fokozatos életszínvonal-romlást hozzon, hanem csak egy egyszeri, elviselhető visszaesést – véli Carsten Brzeski, az ING közgazdásza, akinek egyébként Németország a szülőföldje.

Az ipari termelés spontán visszaesése mellett az új amerikai adminisztráció Európát sújtó esetleges büntetővámjai gyorsíthatják a kellemetlen folyamatot. Brzeski szerint a lényeg az, hogy a németeknek újra ki kell találniuk a gazdaságokat, ami nagyon hasonlít ahhoz, amire a britek készültek, miután elhagyták az Európai Uniót és ezzel radikálisan romlottak vállalataik külpiaci pozíciói.

Elbízták magukat a németek pedig nem volt rá okuk

A szakértő úgy látja, hogy a német gazdaság 2020-ig, a koronavírus-járvány kezdetéig muzsikált igazán jól, legalábbis a felszínen. A németek a határaikon túl lévő országokban csak exportpiacokat láttak, és nem gondoltak arra, hogy ötleteket adhatnak arra, hogyan alakítsák saját vállalataik tevékenységét. Most változtatniuk kell ezen. Nem egyszerűen át kell venniük a „brit modellt”, mert ez nem létezik, hanem újra ki kell találniuk, milyen üzleti modell alapján akarnak továbblépni. Az Egyesült Királysággal kapcsolatos előrejelzések úgy szóltak, hogy a brexit után a gazdaság recesszióba hanyatlik, az exportot megtizedeli az uniós kilépést. Ebből nem sok minden teljesült.

A London School of Economics üzleti iskola 2024-es tanulmánya szerint a brit kivitel hasonló tempóban nőtt az európai országokba a brexit után, mint amilyenben előtte bővült. Ennek az a magyarázata, hogy a termékkivitel helyét átvette a szolgáltatásexport. Ez alatt a tanácsadás, a pénzügyi és az oktatási szolgáltatások értendők.

Pályamódosításra kényszerülhetnek a németek, de elkerülhetik a süllyesztőt

Brzeski úgy látja, hogy Németországban a politikai vita arról folyik, hogyan modernizálják a régi gazdasági modellt ahelyett, hogy arról társalognának, mivel váltsák le azt. Például ha egy mérnök elveszti az állását a Volkswagennél, akkor elmehet egy bárba dolgozni Berlinben, ahol munkaerőhiány van. Természetesen rosszabbul keresne, ám ez lehet a módja annak, hogy ne veszítsen el mindent, hanem csak egy fokkal kerüljön rosszabb helyzetbe.

Az ING számításai szerint a német gazdaság aligha kerülheti el a téli recessziót. A pandémia előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest mindössze 0.1 százalékkal bővült a GDP-je, amivel a világ leggazdagabb államai (G7) közül a leggyengébben teljesített. Az Egyesült Királyság gazdasága például ugyanebben az öt évben 2,9 százalékkal bővült. Ebben persze szerepet játszik az olcsó orosz gáz elvesztése az Ukrajnában kitört háború nyomán, illetve a kínai gazdaság lassulása és átalakulása az elmúlt években. Az utóbbival a német autógyártók elvesztették termékeik piacának egy részét. Az ING becslése szerint Németországnak a következő évtizedben évente GDP-je 1,5 százalékát kell gazdasága átalakítására fordítania.