7p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Milyen kormányt választ majd a politikai és gazdasági válságba csúszott Németország februárban? Valóban elhozza-e a tűzszünetet Donald Trump elnöksége az ukrajnai háborúban vagy tovább eszkalálodik a konfliktus? Véget ér-e a több mint egy éve tartó gázai horror, és megússza-e Tajvan a kínai offenzívát? Számba vettük, mi várhat a világra 2025-ben.

Már 2024 sem volt kimondottan unalmas év a külpolitikában – Ukrajnában és a Közel-Keleten sajnos folytatódtak a véres háborúk, Európában európai parlamenti választásokat tartottak, von der Leyen újabb öt évre az Európai Bizottság elnöke lett, az Egyesült Államok Donald Trumpot emelte az elnöki székbe, Oroszországban „meglepetésre” ismét Vlagyimir Putyin nyerte az elnökválasztást, miközben egy szibériai börtönben meghalt Alekszej Navalnij ellenzéki vezér, Nagy-Britanniában a Munkáspárt nyert és alakíthatott kormányt, Franciaországban megalakult és megbukott a Barnier-kormány, Németországban megbukott a Scholz-kormány – és még sorolhatnánk.

De nézzük, mi vár a világra 2025-ben!

Német választások

Németországban, amely csúnya gazdasági válságba csúszott, a szociáldemokrata-zöld-liberális Scholz-kormány már jó ideje recsegett-ropogott, így igazából senki sem kapott a szívéhez, amikor tavaly novemberben összeomlott a koalíció – Olaf Scholz kirúgta liberális pénzügyminiszterét,  Christian Lindnert, ezt követően pedig a liberális párt kiszállt a kormányból.

Decemberben a parlament alsóháza, a Bundestag a várakozásoknak megfelelően megvonta a bizalmat a csonka Scholz-kormánytól, így már semmi sem állhatta útját az előrehozott parlamenti választások kiírásának. A németek bő másfél hónap múlva, február 23-án járulnak majd a szavazóurnákhoz, hogy megválasszák a 630 képviselőjüket a Bundestagba.

Bár a jóslatokkal a politikában érdemes csínján bánni, ahhoz kisebbfajta csodára lenne szükség, hogy Olaf Scholz kancellár maradjon – pártjára, a szociáldemokratákra (SPD) ugyanis a választók mindössze 15-18 százaléka szavazna a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.

A választás toronymagas esélyese a jobbközép CDU/CSU, amely a voksok 30-34 százalékát seperheti be.

Jelen állás szerint a kérdés csupán az, hogy kivel alakít majd kormányt a Friedrich Merz vezette pártszövetség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadja Friedrich Merzet, a CDU elnökét Kijevben 2024. december 9-én
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadja Friedrich Merzet, a CDU elnökét Kijevben 2024. december 9-én
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Elképzelhető egy nagykoalíció – azaz egy CDU/CSU-SPD szövetség –, de egy CDU/CSU-Zöldek kormányt sem lehet kizárni, legalábbis volt már rá példa tartományi szinten – utóbbi pártot jelenleg 12-14 százalékra mérik a közvélemény-kutatók. Szóba jöhetnek még koalíciós partnerként a liberálisok, már ha sikerül bekerülniük a parlamentbe (jelen állás szerint nem sikerül).

Merz többek között szigorú bevándorláspolitikát ígér, és kiáll Ukrajna katonai támogatása mellett – még a nagy hatótávolságú Taurus-rakéták szállítását is kilátásba helyezte decemberi kijevi látogatásán. (Erről Scholz hallani sem akart).

A CDU/CSU kancellárjelöltje szerint akkor „ér majd véget hamarabb” a háború, ha fennmarad a katonai támogatás.

Az szinte biztos, hogy az AfD-vel sem a CDU/CSU, sem más mainstream párt nem kíván majd szövetkezni. A bevándorlásellenes, jobboldali populista párt különösen Kelet-Németországban erős: Türingiában tavaly megnyerte a tartományi választásokat, de Szászországban és Brandenburgban is csak hajszállal szorult a második helyre.

Az AfD-t országosan 18-20 százalékra mérik a közvélemény-kutatók, az öt halálos áldozatot követelő karácsonyi magdeburgi gázolás – amelyet egy zavaros politikai nézeteket hangoztató szaúd-arábiai orvos követett el – pedig szintén a malmukra hajthatja a vizet.

Kancellárjelöltjük, Alice Weidel már ígéretet tett arra, hogy hatalomra kerülésük esetén tömegesen toloncolják ki az országból a beilleszkedni nem képes bevándorlókat.

Az AfD mögé egyébként beállt a Trump-párti Tesla-vezér, Elon Musk is a Welt am Sonntagban december végén megjelent cikkében, ami jókora vitákat váltott ki a német közéletben.  

Új színfoltja a német politikának a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amelyet a Baloldal bevű pártból kilépett Wagenknecht alapított egy évvel ezelőtt. A BSW-t, amely erősen balos, euroszkeptikus, oroszbarát és részben bevándorlásellenes nézeteket vall, jelenleg a választók 5-7 százaléka támogatja.

Ami Európa többi részét illeti, parlamenti választásokat tartanak még Koszovóban és Liechtensteinben (február), Albániában (május), Norvégiában (szeptember), Csehországban (október) és Moldovában. És államfőt választ Horvátország (januárban lesz a második forduló), Fehéroroszország (január), Románia (március), Lengyelország (május) és Írország (október).

Ukrajna, Közel-Kelet, Tajvan   

Európai szempontból talán a legfontosabb kérdés, hogy a fegyvernyugvás vagy az eszkaláció irányába halad-e tovább az ukrajnai háború.

Ebből a szempontból vízválasztó lehet január 20-a, ekkor iktatják be ugyanis hivatalába Donald Trumpot – a megválasztott amerikai elnök kampányában a háború 24 óra alatti befejezését ígérte.

Erről is lesz szó a Klasszis Klub idei első, január 9-én, csütörtökön 15 óra 30 perckor sorra kerülő adásában, melynek vendége az Egyesült Államokban mintegy ötven évig élt és Trumppal is találkozott Dr. Kaáli Nagy Géza professzor lesz:

Trump eddigi pályafutását ismerve az valószínűsíthető, hogy adminisztrációja érdemi változást hoz majd az amerikai külpolitikában. Ezt alighanem érzi Kijev is, amely tavaly év végén már megpedzegette egy fájdalmas kompromisszummal járó tűzszünet lehetőségét – kérdés persze, mit szólna ehhez a Kreml.

Egyelőre folytatódik a legalább ennyire brutális gázai háború is. Múlt év végén két emberi jogi szervezet, az Amnesty International és részben a Human Rights Watch is népirtásnak nevezte azt, amit Izrael Gázában tett és tesz, a Nemzetközi Büntetőbíróság pedig elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen. Izrael élesen visszautasította a vádakat.

Az övezetből mindenesetre szinte naponta érkeznek sokkoló hírek – képzeljük el, milyenek lehetnek a mindennapok ott, ahol a gyerekek fele meg akar halni.

Ebben persze megvan a maga felelőssége a 2023. október 7-i terrortámadást elkövető Hamásznak is, amely még mindig tart fogva izraeli túszokat.

A több mint egy éve tartó izraeli hadműveleteknek egyelőre tehát nem látszik a vége, és nagy kérdés az is, hogy mi lesz Szíriával el-Aszad amilyen váratlan, olyan gyors bukása után.         

És ne feledkezzünk el Tajvanról sem, ahol a háború – azaz a kínai offenzíva – „a levegőben van” elemzők egy része szerint.

Tavaly őszi helyszíni beszámolónkból kiderült, hogy a szigetország úgynevezett asszimetrikus hadviselésre készül, amelyre az amerikai hadsereg már aktívan felkészíti a tajvani hadsereget. Kérdés, hogy valóban meg akarja és meri lépni az offenzívát Peking 2025-ben, vagy még a Trump-korszakban is működni fog az amerikai elrettentés.

Nem túl biztató előjel, hogy Tajvan 2024 decemberében évtizedek óta nem látott mértékű katonai mozgásokat hajtott végre a sziget környékén, Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében pedig azt mondta, hogy senki sem állíthatja meg a „nemzeti újraegyesülés történelmi trendjét” Kína és Tajvan között.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Donald Trump bejelentette a tűzszünetet, zuhan az olajár
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 06:31
A részletek egyelőre nem ismertek, a támadások sem álltak le, de állítólag véget érhet az izraeli-iráni háború: tűzszünetet jelentett be Donald Trump.
Nemzetközi Több mint 200 millió euróval támogatja a palesztinokat Brüsszel
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 20:01
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynökségén (UNRWA), valamint a Palesztin Hatóságon keresztül – közölte hétfőn a brüsszeli testület.
Nemzetközi Itt az iráni bosszú: amerikai bázisokat ért támadás Katarban és Irakban
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 19:16
Irán rakétatámadásokat indított amerikai katonai bázisok ellen a Közel-Keleten.
Nemzetközi Az amerikai aranytartalékok hazaszállítását követelik egyes európai országokban
Elek Lenke | 2025. június 23. 18:16
Egyre többen követelik Németországban és Olaszországban az Egyesült Államokban tárolt nemzeti aranytartalékok hazaszállítását.
Nemzetközi „Rendkívül bonyolult” kormánya lesz az egyik szomszédunknak
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 17:37
A 2028-as parlamenti választásokig tartó közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást hétfőn a bukaresti parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), az eddig ellenzékben politizáló, centrista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségi frakció.
Nemzetközi Olyat mondott a NATO-főtitkár, amitől nagyon kiakadhat Putyin
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 16:16
A legjelentősebb és direkt fenyegetést jelenleg Oroszország jelenti a NATO-ra nézve, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek továbbra is Ukrajna támogatására kell összpontosítania, az ukrajnai háború igazságos és tartós befejezését célzó törekvése mellett – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában hétfőn.
Nemzetközi Betiltanak egy palesztinpárti szervezetet Nagy-Britanniában – 14 év börtönt kaphatnak az ellenszegülők
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 16:01
Törvényen kívül helyezi a brit kormány a Palestine Action nevű palesztinpárti szervezetet.
Nemzetközi Kivonulnának, de Putyin nem engedi – csapdában a nyugati márkák
Elek Lenke | 2025. június 23. 15:01
A nyugati márkák menekülnének, de Oroszország nem engedi. A Porsche és más cégek a Kreml szorításában vergődnek – a kivonulás jogi, politikai és gazdasági falakba ütközik.
Nemzetközi Az Iránnal szembeni légicsapások leállítását követeli egy nyugat-európai állam
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 14:46
Jean-Noël Barrot az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén adott hangot véleményének Brüsszelben az izraeli-iráni háborúval kapcsolatban.
Nemzetközi Áll a bál Brüsszelben: megint vétózott a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 23. 14:01
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben a minisztérium közleménye szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG