A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén újra megindulhat. A kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon.
Rezsicsökkentés nélkül is esne az infláció?
A Monetáris Tanács szerint szemléletváltozást mutat, hogy a 2002-2009 között tárgyévben belépett, a termelői és fogyasztói árak együttmozgását biztosítandó hatósági árintézkedések összfogyasztói árszínvonalat érintő növekedési üteme 2010-et követően mintegy a felére csökkent. Így az infláció 2013-ban a rezsicsökkentés nélkül is 3 százalék körüli mértékre eshet vissza - írják.
A recessziónak vége, a növekedés azonban gyenge
2013 során a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is kedvező.
Az infláció engedné a kamatvágást, de a nemzetközi környezet változik
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika is biztosítja.
A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
| A következő hónapokban az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzügyi piaci környezet a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatják - írja közleményében a jegybank. |
Mit jelent ez?
| Miután Matolcsy György sajtótájékoztatóján közölte: a jegybank folytatja kamatcsökkentési ciklusát, akár 3-3,5 százalékig is, a forint gyengülni kezdett. Részletek >> |
Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatóján segített értelmezni a kiemelt mondatot. A növekedés beindítása szempontjából a jegybank továbbra is fontosnak tartja és folytatja a kamat csökkentését, az alapkamatról szóló döntésnél figyelembe veszik az inflációs kilátások mellett többek között a költségvetési hiányt, az adósságot, a reálkamatot, a bankrendszer tőkemegfelelését és a reálgazdaság teljesítményét is.
Az Európai Központi Bank példáját követve tehát előretekintő iránymutatást ad a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntésekkel: a keretrendszer három feltétele az infláció alakulása, a pénzügyi stabilitás és a reálgazdaság teljesítménye.
A továbbiakban a jegybank változtat eddigi szokásán, 25 bázispont helyett akár 10 bázispontos lépésekben is változtatnak az alapkamaton.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
