Az elmúlt 10 év legnagyobb GDP-növekedését produkálta Dél-Korea az idei harmadik negyedévben.
Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága 1,9 százalékkal nőtt július és szeptember között a második negyedévhez képest, azaz visszapattant az első két negyedév visszaesése után, derül ki a Bank of Korea előzetes becsléséből. Ez a legnagyobb növekedés a 2008-as gazdasági krízisből való kilábalás, 2010 eleje óta.
Jól jöhet ki a válságból
2019 hasonló időszakához viszonyítva a GDP ugyan 1,3 százalékkal visszaesett, de még ez is jó eredmény ahhoz képest, hogy elemzők előzetesen 1,8 százalékos mínuszt jósoltak, a második negyedévben pedig mintegy kétszer ekkora, 2,7 százalékos csökkenés volt.
A dél-koreai gazdaságnak jó esélye van arra, hogy hamarabb rázódjon helyre, mint más gazdaságok többsége
- mondták az ANZ (Australia and New Zealand Banking Group) bank elemzői, Krystal Tan és Sanjay Mathur a Financial Timesnak. Szerintük ez a gazdaság már 2021 első felében visszaállhat a járvány előtti szintre.
Alex Holmes, a Capital Economics közgazdásza szerint a távol-keleti ország GDP-je idén is csupán körülbelül egy százalékkal zsugorodik majd. Bár ez a legnagyobb esés lenne 1998 óta, Dél-Korea még így is a legjobban teljesítő gazdaságok között lenne a világon 2020-ban.
Az európai országok ennél jóval nagyobb esésre számítanak: Spanyolország október elején 11,2, Olaszország és Franciaország pedig 9-9 százalékos zuhanást prognosztizált 2020-ra – ráadásul a második hullám java még csak most jön.
Húznak a techóriások
De mi az, amit Dél-Korea tud, és sok nyugati ország nem? Milyen szempontból kezeli jobban náluk a vírusválságot?
Az FT által idézett elemzők szerint
relatív sikere az export kedvező struktúrájának, valamint a járványra adott hatékony (és okos) válaszoknak köszönhető.
A dél-koreai kivitel annak ellenére tért vissza a pozitív tartományba, hogy a járvány első hulláma összességében megingatta a globális keresletet, a második hullám miatt pedig a nagy gazdaságok kilátásai továbbra is borúsak.
A dél-koreai techóriások, a Samsung, az LG, az SK és társai profitáltak a robusztus keresletből, ami a nem személyes kapcsolattartás (és az ezt kiszolgáló termékek) iránti igény növekedésének, a kínai gazdaság gyors talpra állásának, valamint az újabb szankciók előtt álló Huaweitől érkező kereslet megugrásának köszönhető.
A gyártóberendezések importjának növekedése arra utal, hogy a koreai cégek még növelik is gyártókapacitásaikat.
Nem volt hosszú karantén
Ami pedig a járvány kezelését illeti, Dél-Korea tavasszal ugyan
szigorú korlátozásokat vezetett be a fertőzés megfékezésére, ugyanakkor (Európa nagy részével ellentétben) elkerülte a hosszabb idejű, egész országra kiterjedő karantént.
Ennek köszönhetően sok üzlet nyitva maradhatott, ami – az addig példátlan szintű állami támogatásokkal együtt – megóvta a belső keresletet a nagy zuhanástól.
A hatóságok emellett nagyon gyorsan tudtak tömeges teszteléseket és high-tech kontaktkutatást végrehajtani.
A napi halálos áldozatok száma végig az egyszámjegyű tartományban maradt, és bár az elmúlt hónapokban kissé emelkedett nyárhoz képest, még így is sikerült azt relatív alacsony szinten tartani. A második hullám már apadóban van:
A több mint 50 millió lakosú országban eddig mindössze 460 halálesetet jegyeztek fel a vírussal összefüggésben.
Eközben Nagy-Britanniában 45 ezren, Olaszországban 37,5 ezren, Franciaországban és Spanyolországban 35-35 ezren, Magyarországon 1535-en hunytak el – ráadásul a helyzet szerte Európában romlik.
Az európai kivétel
Az egyetlen kivétel a különutas, csupán relatív enyhe korlátozásokat bevezető Svédország. A karantén hiányának köszönhetően a skandináv állam gazdasága eddig jóval kisebbet zuhant az uniós átlagnál, s bár a lakosságszámra vetített halálozási ráta a sok tavaszi haláleset miatt még mindig magas szomszédaiéhoz képest – eddig 5933-an hunytak el –,
Svédországban a jelek szerint a második hullám elmaradt.
Az új elhunytak száma augusztus óta minimális szinten (napi néhány haláleset) van:
Gustavo Petro kolumbiai elnök hétfőn kénytelen volt rendkívüli állapotot meghirdetni. 
