Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök, valamint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev) |
Látványos jelenet zajlott a héten a szíriai orosz légibázison: Putyin és Aszad elnökök mellett az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu nézte végig a győzelmi parádét. Ez egy nagy katonai győzelem után érthető, de más alkalmakkor és más helyeken is gyakran feltűnik, noha a diplomácia szabályai szerint inkább a külügyminiszter szokott külföldre látogatni diplomáciai ügyekben, hacsak nem kifejezetten katonai kérdésekről van szó.
Megnövekedett szerep
Kétségtelen, hogy a putyini Oroszország nagyhatalmi szerepének visszaszerzése nem kis részben a hadseregen múlott. Ők őrzik az elszakított nemzetrészek külön kis kvázi országait (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyesztermenti Köztársaság), és persze az anyaországhoz megtért Krímet. Szerepük feltehetőleg a kelet-ukrajnai két, oroszok által lakott szakadár terület önállóságának kivívásában és megtartásában is jelentős, jóllehet ezt tagadják.
A pont az i-re persze a szíriai szerepléssel került fel, ahol 2015 őszén beléptek a konfliktusba Aszad elnök oldalán, és mostanra leverték az Iszlám Állam teljes szíriai részét az Eufrátesztől nyugatra, ami hallatlanul megnövelhette a hadsereg imázsát. Persze ettől még alapesetben Szergej Lavrov külügyminiszternek kéne a diplomáciai utakat megtennie, de úgy tűnik, a szíriai háború után most a békét is hadügy első emberére bízza az elnök.
Újabb bázisok?
Nyugati megfigyelők attól tartanak, hogy a Sojgu aktív szereplése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában arra is utalhat, hogy Oroszország Szíria után más gócpontokon is katonai bázisokat létesíthet, például Szudánban, Jemenben vagy Afganisztánban, esetleg Líbiában. Ez, figyelembe véve az említett területek kaotikus helyzetét, nem is lenne feltétlenül rossz, hisz a nyugat nem bír egyedül ezekkel a konfliktuszónákkal, az orosz beavatkozás adott esetben nagy terhet venne le a hátukról.
Elnökjelölt
Felmerülhet az is, hogy nem feltétlenül a hadsereg szerepének indokolatlan megnövekedéséről van szó a külüggyel szemben, hanem csak Sojgu személye került különösen előtérbe. A Reuters szerint vannak olyan értesülések, melyek szerint akár elnökjelölt is lehet belőle, pontosabban egy olyan helyettes, aki átveheti Putyin helyét, ha az elnök valamiért nem tudná kitölteni a következő hatéves elnöki ciklust.