A New York Times cikke szerint az orosz-ukrán háborúban dúló elektronikus hadviselés a polgári légiközlekedésben is okoz döccenőket. Az Európai Unió légiközlekedési szabályozója és egy kikerült belső légitársasági feljegyzés szerint gyakran előfordul, hogy az interferencia miatt a repülőgépek elveszítik a műholdas jeleket, a járatok letérnek a tervezett útvonalokról, és a pilóták hamis helyzetjelentéseket vagy pontatlan figyelmeztetéseket kapnak arról, hogy a föld közelében repülnek.
A rádiófrekvenciás interferencia - amelynek célja a rakéták, drónok és más fegyverek által használt műholdas jelek megzavarása - az oroszok 2022 eleji ukrajnai inváziója után ugrott meg jelentősen a légiközlekedésben, és idén ősszel még intenzívebbé vált a Közel-Keleten azután, hogy Izrael elindította válaszcsapását Gáza ellen. Az interferencia magában foglalhatja a műholdas jelek zavarását azáltal, hogy zajjal fojtják el azokat, vagy a hamisítást - a valódi jelek utánzását, hogy félrevezető információkat közöljenek.
A zavarás nem veszélyes, de a hamisítás okozhat gondokat
A zavarás eddig nem bizonyult veszélyesnek. A légi járművek rendszerei azonban nagyrészt képtelennek bizonyultak arra, hogy észleljék a GPS hamisítást és korrigálják azt - állítja az Opsgroup, egy légiközlekedési kockázatokkal foglalkozó szervezet. Egy Dubajba tartó Embraer repülőgép szeptemberben például majdnem Irán légterébe tévedt, mielőtt a pilóták rájöttek, hogy a gép hamis jelet követ.
Csak azért vettük észre, hogy baj van, mert a robotpilóta elkezdett balra és jobbra forogni, így nyilvánvaló volt, hogy valami nincs rendben
- számoltak be a személyzet tagjai az Opsgroupnak.
A repülőgépek általában biztonságosan tudnak repülni műholdas jelek nélkül, és a nagy kereskedelmi repülőgépek legalább hat alternatív navigációs rendszerrel rendelkeznek, mondták a pilóták. Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége szerint az olyan kis- és magánrepülőgépek, mint a Dassault Falcono, a Gulfstream és a Bombardier érzékenyebbnek tűnnek a jelhamisításra.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1103,71 pontos, 1,12 százalékos csökkenéssel 97 441,89 ponton zárt csütörtökön. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
