5p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A Varsóval kapcsolatos EU-s döntés fontos figyelmeztetés a blokk más kormányai számára is, amelyek a Jog és Igazságosság párt nyolcéves kormányzásához hasonlóan szembeszegültek a közös demokratikus normákkal. Ez elsősorban a magyar kormányt célozza meg. Káncz Csaba jegyzete.

A leköszönéshez közeledő Európai Bizottság mindkét fél számára előnyös lépést tesz azzal, hogy a héten feloldja a Lengyelországnak szánt jelentős összegek befagyasztását, kijelentve, hogy a Varsó a jogállamiság terén jelentős előrelépést hajtott végre.

Win-win

Lengyelország jelentős összegű pénzt kap, az EU pedig bebizonyítja, hogy még mindig képes megőrizni alapvető értékeit. Mindössze két hónap telt el azóta, hogy Varsóban megalakult a Donald Tusk vezette Nyugat-barát kormány, és az EU teljesíti ígéretét, megkezdve a Lengyelországnak szánt 137 milliárd eurós összeg feloldását.

Donald Tusk tényleg nagyot megy: dől a brüsszeli pénz Lengyelországba. Fotó: EPA / PAWEL SUPERNAK
Donald Tusk tényleg nagyot megy: dől a brüsszeli pénz Lengyelországba. Fotó: EPA / PAWEL SUPERNAK

Ez Lengyelország nominális GDP-jének több, mint 15 százaléka, amely gazdaság hatodik legnagyobb az európai blokkban. Varsó részletekben kapja meg a pénzt.

Lengyelország 2027-ig kapja az uniós kohéziós alapok egy részét, összesen 76 milliárd eurót, ugyanolyan arányban, mint azok a projektek, amelyek célja az „új” EU-tagok lemaradásának csökkentése a fejlettebb nyugati országokhoz képest. Varsó a Covid-19 gazdasági hatásaiból való kilábalásra szolgáló uniós alapból is mintegy 60 milliárd eurót kap, attól függően, hogy milyen gyorsan áll helyre a gazdasága, milyen gyorsan vonzza a beruházásokat és milyen gyorsan hajtja végre a reformokat.

EU-lázadás

Mindkét jelentős forrás az elmúlt években elapadt, mivel az EU becsukta a kapukat a korábbi varsói kormány előtt, amely politikai befolyás alá vetette az igazságszolgáltatást, a médiát és minden más olyan intézményt, amelynek független munkája szükséges a demokrácia működéséhez.

„Tényleg azt kaptuk, amit eredetileg akartunk. Ez egy nagyon fontos nap számunkra, mert sokat tettünk érte”

– hangsúlyozta Tusk miniszterelnök a Brüsszelből érkező biztató nyilatkozatok után.

Európa-párti mozgalma tavaly októberben megnyerte a parlamenti választásokat, nem kis részben annak köszönhetően, hogy megígérte: feloldatja a Lengyelországnak szánt európai pénzeket. A Tusk-kormányzat a felszabadított pénzekből nagy beruházásokat tervez az energia- és a környezetvédelmi ágazatba, vagyis azokba az ágazatokba, amelyekben Lengyelország elmarad az EU fejlettebb részeihez képest, ugyanakkor a beruházások magas megtérüléssel járnak.

Fontos figyelmeztetés mindenkinek az EU-ban

A Lengyelországnak nyújtott uniós támogatások befagyasztásának feloldása több szempontból is politikai jelentőséggel bír a blokkbeli kapcsolatok szempontjából. Ezzel a döntéssel Lengyelország, mint az ukrajnai háború miatt súlyos terheket viselő ország, jelentős pénzügyi lökést kap.

Az orosz agresszió 2 évvel ezelőtti kezdete óta mintegy 10 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba, és közülük 960 ezren maradtak Lengyelországban. Lengyelország a Kijevnek nyújtott teljes kétoldalú támogatásban is az európai országok között a hetedik helyen áll az országok GDP-jéhez viszonyítva.

Lengyelország az EU-ban a hetedik legnagyobb GDP-vel rendelkező ország. Fotó: Privátbankár / Dobos Zoltán
Lengyelország az EU-ban a hetedik legnagyobb GDP-vel rendelkező ország. Fotó: Privátbankár / Dobos Zoltán

A pénzeszközök befagyasztásának feloldása elsősorban Tusk kormányának az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására vonatkozó döntései miatt történt. Az a gyorsaság, amellyel a brüsszeli adminisztráció feloldja a lengyel pénzek befagyasztását, azt mutatja, hogy az EU igazolni akarja azokat az okokat, amelyek miatt egykor megbüntette Lengyelországot, és elutasít minden olyan ellenvetést, miszerint politikai nyomásgyakorlásról és kondicionálásról van szó.

Emiatt a Varsóval kapcsolatos döntés fontos figyelmeztetés az EU más kormányai számára is, amelyek a Jog és Igazságosság párt nyolcéves kormányzásához hasonlóan szembeszegültek a közös demokratikus normákkal. Ez elsősorban a magyar kormányt célozza meg.

Tavaly decemberben Budapest 10 milliárd eurót kapott az EU befagyasztott pénzeszközeiből, mivel Brüsszel jónak értékelte a magyarországi igazságügyi reformok terén tett ígéreteket. A Magyarországnak szánt több, mint 20 milliárd euró azonban még mindig be van fagyasztva, és az Orbán-kormány további lépéseire vár a jogállamiság tiszteletben tartása terén.

A lengyel pénzek felszabadítása fontos üzenet a populista és euroszkeptikus Robert Fico által tavaly október óta vezetett új szlovákiai kormánynak is. Pozsony számára komoly figyelmeztetés, hogy az EU bebizonyította, nem viccel, amikor nagy összegeket fagyaszt be, és csak akkor engedi el, ha demokratikus szabályait következetesen betartják.

A pénzügyi nyomás hatékony

Általánosságban elmondható, hogy a pénzeszközök Lengyelországba való visszatérése fontos üzenet a jogtipróknak és az euroszkeptikusoknak Európa-szerte a júniusi európai parlamenti választások előtt. Azt üzeni, hogy a demokratikus intézmények visszaszorítása a nemzeti szuverenitás védelmének ürügyén – vagy bármely más ürüggyel – egyszerűen nem éri meg.

A politikai nyilatkozatok, felhívások és a közös értékek tiszteletben tartására való felhívások nem voltak hatékonyak, és az egész EU-ban, különösen annak keleti részén, és az euroszkeptikus mozgalmak növekedéséhez vezettek. Ebben a tekintetben a lengyel eset fontos precedens, ahol a pénzeszközökhöz való hozzáférés megtagadásának mechanizmusa nagyon hatékonynak bizonyult.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG