A leköszönéshez közeledő Európai Bizottság mindkét fél számára előnyös lépést tesz azzal, hogy a héten feloldja a Lengyelországnak szánt jelentős összegek befagyasztását, kijelentve, hogy a Varsó a jogállamiság terén jelentős előrelépést hajtott végre.
Win-win
Lengyelország jelentős összegű pénzt kap, az EU pedig bebizonyítja, hogy még mindig képes megőrizni alapvető értékeit. Mindössze két hónap telt el azóta, hogy Varsóban megalakult a Donald Tusk vezette Nyugat-barát kormány, és az EU teljesíti ígéretét, megkezdve a Lengyelországnak szánt 137 milliárd eurós összeg feloldását.
Ez Lengyelország nominális GDP-jének több, mint 15 százaléka, amely gazdaság hatodik legnagyobb az európai blokkban. Varsó részletekben kapja meg a pénzt.
Lengyelország 2027-ig kapja az uniós kohéziós alapok egy részét, összesen 76 milliárd eurót, ugyanolyan arányban, mint azok a projektek, amelyek célja az „új” EU-tagok lemaradásának csökkentése a fejlettebb nyugati országokhoz képest. Varsó a Covid-19 gazdasági hatásaiból való kilábalásra szolgáló uniós alapból is mintegy 60 milliárd eurót kap, attól függően, hogy milyen gyorsan áll helyre a gazdasága, milyen gyorsan vonzza a beruházásokat és milyen gyorsan hajtja végre a reformokat.
EU-lázadás
Mindkét jelentős forrás az elmúlt években elapadt, mivel az EU becsukta a kapukat a korábbi varsói kormány előtt, amely politikai befolyás alá vetette az igazságszolgáltatást, a médiát és minden más olyan intézményt, amelynek független munkája szükséges a demokrácia működéséhez.
„Tényleg azt kaptuk, amit eredetileg akartunk. Ez egy nagyon fontos nap számunkra, mert sokat tettünk érte”
– hangsúlyozta Tusk miniszterelnök a Brüsszelből érkező biztató nyilatkozatok után.
Európa-párti mozgalma tavaly októberben megnyerte a parlamenti választásokat, nem kis részben annak köszönhetően, hogy megígérte: feloldatja a Lengyelországnak szánt európai pénzeket. A Tusk-kormányzat a felszabadított pénzekből nagy beruházásokat tervez az energia- és a környezetvédelmi ágazatba, vagyis azokba az ágazatokba, amelyekben Lengyelország elmarad az EU fejlettebb részeihez képest, ugyanakkor a beruházások magas megtérüléssel járnak.
Fontos figyelmeztetés mindenkinek az EU-ban
A Lengyelországnak nyújtott uniós támogatások befagyasztásának feloldása több szempontból is politikai jelentőséggel bír a blokkbeli kapcsolatok szempontjából. Ezzel a döntéssel Lengyelország, mint az ukrajnai háború miatt súlyos terheket viselő ország, jelentős pénzügyi lökést kap.
Az orosz agresszió 2 évvel ezelőtti kezdete óta mintegy 10 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba, és közülük 960 ezren maradtak Lengyelországban. Lengyelország a Kijevnek nyújtott teljes kétoldalú támogatásban is az európai országok között a hetedik helyen áll az országok GDP-jéhez viszonyítva.
A pénzeszközök befagyasztásának feloldása elsősorban Tusk kormányának az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására vonatkozó döntései miatt történt. Az a gyorsaság, amellyel a brüsszeli adminisztráció feloldja a lengyel pénzek befagyasztását, azt mutatja, hogy az EU igazolni akarja azokat az okokat, amelyek miatt egykor megbüntette Lengyelországot, és elutasít minden olyan ellenvetést, miszerint politikai nyomásgyakorlásról és kondicionálásról van szó.
Emiatt a Varsóval kapcsolatos döntés fontos figyelmeztetés az EU más kormányai számára is, amelyek a Jog és Igazságosság párt nyolcéves kormányzásához hasonlóan szembeszegültek a közös demokratikus normákkal. Ez elsősorban a magyar kormányt célozza meg.
Tavaly decemberben Budapest 10 milliárd eurót kapott az EU befagyasztott pénzeszközeiből, mivel Brüsszel jónak értékelte a magyarországi igazságügyi reformok terén tett ígéreteket. A Magyarországnak szánt több, mint 20 milliárd euró azonban még mindig be van fagyasztva, és az Orbán-kormány további lépéseire vár a jogállamiság tiszteletben tartása terén.
A lengyel pénzek felszabadítása fontos üzenet a populista és euroszkeptikus Robert Fico által tavaly október óta vezetett új szlovákiai kormánynak is. Pozsony számára komoly figyelmeztetés, hogy az EU bebizonyította, nem viccel, amikor nagy összegeket fagyaszt be, és csak akkor engedi el, ha demokratikus szabályait következetesen betartják.
A pénzügyi nyomás hatékony
Általánosságban elmondható, hogy a pénzeszközök Lengyelországba való visszatérése fontos üzenet a jogtipróknak és az euroszkeptikusoknak Európa-szerte a júniusi európai parlamenti választások előtt. Azt üzeni, hogy a demokratikus intézmények visszaszorítása a nemzeti szuverenitás védelmének ürügyén – vagy bármely más ürüggyel – egyszerűen nem éri meg.
A politikai nyilatkozatok, felhívások és a közös értékek tiszteletben tartására való felhívások nem voltak hatékonyak, és az egész EU-ban, különösen annak keleti részén, és az euroszkeptikus mozgalmak növekedéséhez vezettek. Ebben a tekintetben a lengyel eset fontos precedens, ahol a pénzeszközökhöz való hozzáférés megtagadásának mechanizmusa nagyon hatékonynak bizonyult.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)