Ismét eljött az idő, hogy előretekerjük az órákat, március 25-én kezdődik ugyanis a nyári időszámítás, vasárnap hajnali 2-kor tehát 3 órára kell állítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elmondta: a nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. A normál, téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térnek vissza.
A nyári időszámítás elsősorban energiamegtakarítási célokat szolgál, a módszer a lakosság szokásos ébrenléti idejét veszi alapul - így elvileg magasabb lehetne a természetes napfény mellett ébren eltöltött órák száma, ami boldogabb embereket, kevesebb közúti balesetet és bűncselekményt is jelentene az eredeti tervek szerint. A reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével.
Hiába tüntetnek, a számok beszédesek
A Mavir szakemberei 1949 óta elemzik a lakosság áramfogyasztási szokásait. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
A Mavir szerint az átállítással áram, egyúttal évi 4-5 milliárd forint takarítható meg. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. A leglátványosabb megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
Az emberek eltörölnék az egészet
Ahogy arról korábban már írtunk, egy felmérés szerint a magyarok 80 százaléka úgy eltörölné az óraátállítást, ahogy van: ne babráljunk az órával se tavasszal, se ősszel. A kérdés az, hogy egyáltalán eltörölhetjük-e egymagunk ezt a szokást. A nyári időszámítás szabályait ugyanis az Európai Unió 1996-ban egységesítette - története azonban egy évszázadra is visszanyúlik, így nem lesz könnyű csak úgy eltörölni.
Amikor a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek autonóm parlamentje azt kérte, ne kelljen visszaállítani az órákat a téli időszámításra, az illetékes spanyol minisztérium azt válaszolta: a szigetek nem változtathatják meg önhatalmúlag az alkalmazott időt, mert ezt európai uniós szinten szabályozzák egy direktíva által.
Nálunk is tervben volt az eltörlése
2016 decemberében a magyar parlamentben is téma volt az óraátállítás. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága ugyanis támogatta a jobbikos Kepli Lajos azon javaslatát, amely szerint csak a nyári időszámítást vették volna alapul. Komoly előrelépés azonban mégsem történt az ügyben, a vélemények megoszlottak a kérdésben.
Az átállással ugyanis Magyarország átkerülne a kelet-európai időzónába, így a határátlépéssel mindig felmerülne, hogy kell-e órát állítani vagy sem. Emellett a vonatok menetrendjét is teljesen felborítaná az átállás. Előnye ugyanakkor az energiatakarékosság és a hosszabb nyári világos időszakok. Kepli Lajos ugyanakkor a jelenlegi rendszer mellett tette le a voksát, hozzátéve: az óraállítás társadalmi, nem politikai ügy, így azt javasolta, a tavaszi ülésre a kormánynak is egyöntetű, szakmailag alátámasztott álláspontot kell kialakítania. Ebből aztán nem lett semmi.
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
