|
| Forrás: kormany.hu |
Lapunk munkatársát ugyan meghívták az idei első Kormányinfóra, amelyet Orbán Viktor tartott, de arra már nem kaptunk lehetőséget, hogy feltegyük a kérdéseinket a miniszterelnöknek. Ezért ebben a cikkben csokorba gyűjtöttük, szerintünk milyen fontos témákban maradt el a nyilvánosság tájékoztatása.
Utóbb, ha nem is a kormányfőtől, de minisztereitől végül válaszok érkeztek a kérdéseinkre. Egy jobbikos országgyűlési képviselő, Lukács László György ugyanis cikkünkből kiindulva írásbeli kérdésekkel fordult a tárcákhoz, ahonnan az elmúlt napokban meg is jöttek a válaszok.
Megkereséseiben a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy egyes médiumok nem kapták meg a válaszkérés lehetőségét a Kormányinfón, majd szó szerint feltette a cikkünkben szereplő kérdéseinket.
Így például az egyszámjegyű szja-ra vonatkozót, amely eképpen hangzott:
Miniszterelnök úr évekkel ezelőtt kifejezte óhaját, hogy egy számjegyű legyen a személyi jövedelemadó kulcsa. Eddig erre nem került sor, de a pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy 2021-ben változhat az szja mértéke. Mikor lehet 9 százalékos, vagy még alacsonyabb az szja kulcsa?
A választ Tállai Andrástól, a Pénzügyminisztérium államtitkárától kapta meg. Ebben először az elmúlt évek adó- és bérpolitikai intézkedéseit - a szociális hozzájárulási adó ütemezett csökkentését, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését - idézi fel a politikus, majd közli, hogy "az adóterhek csökkentését a jövőben is folytatni kívánjuk". Mint írta, a kormány számos javaslatot megvizsgál a terhek csökkentése érdekében, a költségvetési mozgástér figyelembe vétele mellett. Ezek közé sorolta az egyszámjegyű szja mellett a családvédelmi akcióterv következő lépéseit is. Utóbbi esetében a négygyermekes anyák már szja-mentességet élveznek, de a terv az, hogy a három gyermekesekre is kiterjedjen ez az intézkedés.
Azt már nem Tállaitól, hanem Gulyás Gergelytől tudtuk meg, hogy jövőre még biztos nem lesz 9 százalékos, vagy annál kisebb az szja kulcsa. A legutóbbi Kormányinfón erre vonatkozó kérdésünkre a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy bár döntés még nincs - tavasszal rakják össze a jövő évi költségvetést és adócsomagot -, de kizártnak tartja, hogy 2021-ben már egyszámjegyű legyen a jelenleg 15 százalékos adó.
Teljesült a nagy foglalkoztatási terv?
Arra is kíváncsiak lettünk volna az év eleji sajtótájékoztatón, hogy a kormányfő által említett 800 ezer új munkahellyel vajon mennyire látja teljesítettnek a 2010-ben tett vállalását, mely szerint 10 év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ez a kérdés így szerepelt cikkünkben, illetve a jobbikos képviselő levelében:
Miniszterelnök úr bejelentése szerint 800 ezer új munkahely keletkezett 2010 óta Magyarországon. A második Orbán-kormány 2010-ben azt ígérte, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek. Most 2020 van: hogy viszonyul a tegnap bejelentett 800 ezres szám ehhez az ígérethez?
A válasz ezúttal az Innovációs és Technológiai Minisztériumból érkezett, Schanda Tamás államtitkártól. Mint írta: "2010-ben az 1 millió új munkahely létrehozása annak a politikai akaratnak a kinyilvánítása volt, hogy Magyarország a szociális ellátások országából újra munkaalapú társadalommá váljon. Ez a célkitűzés mára lényegében megvalósult. A 3,5 százalékos hazai munkanélküliségi mutató a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban".
Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy "a foglalkoztatás alakulását tekintve a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb, 3,6 milliós létszámához képest elértük, hogy ma már 4,5 millió feletti a foglalkoztatottak száma és Magyarország az Európai Unió sereghajtójából az egyik legdinamikusabban fejlődő országgá vált".
Schanda szerint a foglalkoztatás növekedési üteme az elmúlt 9 évben a kétszerese volt az uniós átlagnak, és jelentősen meghaladta a térségbeli országok eredményeit is. Míg a (2010-es) kormányváltás előtti utolsó negyedévhez képest Magyarországon 22,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, addig Lengyelországban 9,5 százalékkal, Csehországban 9,8 százalékkal, Szlovákiában 12,3 százalékkal.
A rendszerváltás óta egyetlen kormányzati ciklusban nem valósult meg ekkora növekedés - írta az államtitkár, aki szerint a foglalkoztatás minőségi aspektusára is érdemes figyelmet fordítani. Emellett sikerült javítani a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben lévő rétegek foglalkoztatását, s folyamatosan csökken a tartós álláskeresők aránya.
Arra azonban nem kapunk választ az államtitkártól, hogy az egyébként vitathatatlanul szép eredménynek számító 800 ezer új munkahely 2010 óta hogyan illeszkedik az egymilliós vállalásba, és ezen belül mekkora részt tesznek ki a közmunkások, akiknek a besorolását a foglalkoztatottak közé vitatják egyes szakértők.
Polgár vs. hitel
A következő kérdésünk, amire a Miniszterelnökség adott választ a képviselőnek, a következő volt:
Miniszterelnök úr úgy definiálta a "polgárokat", hogy a saját lábukon állnak, nem rendelkeznek például hitellel. Miniszterelnök úr szerint jelenleg mennyi olyan magyar háztartás van, amelyik nem rendelkezik hitellel? Ők ezek szerint nem számítanak "polgárnak"?
Az Orbán Balázs államtitkártól érkező válasz uniós felmérésekre hivatkozik. Az eurózóna országaiban 2011-től kezdve háromévente kerül sor az Európai Központi Bank által koordinált „Miből élünk?” elnevezésű – a háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó – európai szintű felmérésre. A HFCS (Household Finance and Consumption Survey) vagyonfelmérés részét képező adatfelvétel célja, hogy az Európai Unió tagállamait érintő összehasonlítható, részletes adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyonáról, annak jellemzőiről, eloszlásáról, az ezeket befolyásoló jövedelmi, fogyasztási és egyéb körülményekről - írta válaszában az államtitkár.
Magyarország önkéntes alapon 2014-ben csatlakozott a felméréshez, majd 2017 őszén, második alkalommal is részt vett benne. A felmérést a Magyar Nemzeti Bank koordinálta, az adatfelvételt és az adatok feldolgozását a Központi Statisztikai Hivatal hajtotta végre.
Orbán Balázs szerint a felmérés eredményei a képviselő által feltett kérdésre is válaszul szolgálhatnak. Eszerint a háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentős mértékben növekedett: az egy háztartásra jutó nettó vagyon közel másfélszeresére emelkedett. A vagyonnövekedés fő okai a reáleszközök, pénzügyi eszközök értéknövekedése, ezzel párhuzamosan pedig az adósság mérséklődése.
Az államtitkár egyben Lukács figyelmébe ajánlja az adatfelvétel egyik fő megállapítását, amely szerint 37 százalékról 33 százalékra csökkent az adóssággal rendelkező háztartások aránya. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada nem rendelkezett semmiféle pénzügyi kötelezettséggel, azaz sem jelzáloghitellel, sem egyéb hitellel vagy kölcsönnel. Magyarország ezen mutatói európai összehasonlításban is megállják a helyüket, mert jóval alacsonyabbak az euróövezet átlagértékéhez képest, mely 42,4 százalék.
Lapunk is utánanézett az eladósodottsági mutatóknak, és más következtetésre jutottunk, mint a Miniszterelnökség államtitkára: maximum egymillió magyar emberről jelenthető ki, hogy nincs hitele.
Euró: kell vagy nem?
Haladva a sorban, arra is kíváncsiak lettünk volna, hol tart most a kormány az euró bevezetésének időzítésével. Ezt kérdezte meg a jobbikos politikus is, lapunkat idézve:
Nemrég érdekes vita alakult ki a pénzügyminiszter és a jegybankelnök között az euró bevezetéséről, a jegybankelnök szerint érdemesebb volna egy eurázsiai monetáris rendszerhez közeledni inkább, mintsem az euróhoz. Miniszterelnök úr hogyan tenne igazságot ebben a kérdésben, szerinte csak az euró válthatja a forintot idővel, illetve lát-e reális lehetőséget arra, hogy 2030 előtt Magyarország bevezesse az eurót?
Erre tömör válasz érkezett a Pénzügyminisztériumból: "Magyarország Kormánya elkötelezett az európai közös valuta bevezetése mellett, ahhoz azonban, hogy erről a kérdésről döntés születhessen - a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítésén túl -, figyelembe kell vennünk ennek a lépésnek a gazdasági hatásait".
De legalább annyi kiderül ebből, hogy az emlékezetes vita Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter között nem ingatta meg a kormány elköteleződését az euró mellett, ezúttal is nyomatékosan mindenki - beleértve a jegybankelnököt - tudtára adták, hogy nincs alternatíva.
Bőven van pénz az egészségügyben
Végül egészségügyi témában fordult cikkünk nyomán a kormányhoz Lukács László György, ezzel a kérdésünkkel:
Miniszterelnök úr azt mondta a Kormányinfón a kórházi adósságokkal kapcsolatban, hogy nagy multik is vannak a beszállítók között, amelyek extraprofitot érnek el. Honnan tudja a magyar kormány, hogy extraprofit keletkezik ezeknél a cégeknél? Honnan tudja a magyar kormány, hogy a magyarországi tevékenységükből származik az extraprofit? Mivel ezek a cégek önként nem fognak lemondani erről a pénzről, milyen megoldások jöhetnek szóba az extraprofit becsatornázására az adósság csökkentésébe: különadót vetne ki a kormány ezekre a cégekre, vagy az árakat próbálják letörni?
Természetesen erre az ágazatért felelős Emberi Erőforrás Minisztériuma válaszolt. Rétvári Bence államtitkár szerint a kórházi beszállítók az egészségügyi szolgáltatóknak eltérő áron értékesítik a beszerezni kívánt eszközöket. A legalacsonyabb áron szállított eszközön is profitot realizálnak, különben már rég kiszálltak volna a magyar piacról. A magyar egészségügyi ellátórendszer még abban az esetben is biztos piacot és megélhetést nyújt számukra, ha számláik kiegyenlítése esetenként késedelmet szenved.
Az államtitkár ezt követően beidézi az egyebek mellett a kórházi adósságrendezés menetét meghatározó tavaly év végi kormányrendeletet, amely alapján a Pénzügyminisztérium idén február végéig folytatja le a tárgyalásokat a szállítókkal.
Az elmúlt napokban több információ is megjelent azzal kapcsolatban, hogyan képzeli a kormány a meglévő adósság leépítését, illetve az újabbak keletkezését. Erről lapunk munkatársa megkérdezte Gulyás Gergelyt a legutóbbi Kormányinfón, aki már akkor elárulta, hogy a tárgyalásokon a kormány azt akarja elérni, hogy a beszállítók lemondjanak a követelésük egy részéről, de abban nem gondolkodnak, hogy különadót vessenek ki a cégekre. Utóbb ezt az információt megerősítette a Portfolio: a lapot Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára tájékoztatta, hogy amennyiben a hitelező lemond a követelése 20 százalékáról, akkor a fennmaradó 80 százalékhoz közvetlenül a költségvetésből jut hozzá. Amennyiben nem fogadják el az ajánlatot, akkor a kórházak törlesztési képességétől függően kerül sor a számlák kiegyenlítésére.
Rásky azt is elmondta, hogy központi közbeszerzésre készül a kormány az egészségügyben. Ezzel kapcsolatban lapunkban jelent meg elsőként információ a listára kerülő termékek és szolgáltatások köréről.
Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy a kormány milyen intézkedésekkel fogja megakadályozni az adósság újrakeletkezését. Egyelőre a meglévő adósság lebontására tett ajánlat ismert. Fontos jelzés volt Gulyás Gergelytől, hogy nem terveznek különadót kivetni az ágazatban érdekelt cégekre, amely azt jelzi, hogy az árcsökkentést próbálja majd kikényszeríteni a vállalkozásoktól a kormány.
