Két százalékos infláció, emelkedő munkabérek, 4,7 százalékos munkanélküliség, ami közgazdaságilag a teljes foglalkoztatottsághoz közelít, csúcsra járó részvénypiacok, és már az európai recessziótól sem kell félni. Minden együtt áll a Fed számára, hogy a kamatszintet fokozatosan visszaemelje arra a szintre, ami az ilyen ideális gazdasági állapotokat jellemezni szokta. Szerdán vélhetően látjuk is az első lépést.
Normális szint
Ekkor a kamat 0,75 és 1 százalék közé fog emelkedni, elérve annak a sávnak az alját, amelyet a 2008-as válság előtt alkalmaztak. Míg korábban a Fed mindig talált okot, hogy késleltesse a normalizálódást, most úgy tűnik, hogy irányt váltottak, és minél előbb el szeretnék érni a 2, de inkább 3 százalékos szintet. Ha így van, vélhetőleg idén akár négy emelés is lehet, amire korábban senki sem számított. A piac feszülten fogja figyelni, mit hámozhat ki erre vonatkozólag a jegybank közleményéből.
Igazi tavasz
A Reuters szerint a március korábban kritikus hónap volt Janet Yellen Fed-elnök számára. 2015-ben az alacsony infláció miatt vettek vissza és halasztották el a kamatemelést, tavaly a tőzsde erős korrekciója ijesztette meg a jegybankárokat. Most viszont az infláció a jegybanki célnál van, a tőzsdék örökös csúcson, és még Japán és az eurózóna gazdasága is lényegesen jobban mutat, mint tavaly ilyenkor. Emellett most még a Donald Trump által ígért adócsökkentések infrastruktúra-beruházások is tovább fűthetik a gazdaságot.
Nyugodt piac
Ami még megnyugtató a Fed számára, hogy most annak ellenére, hogy kiadósabb kamatemelkedés van láthatáron, nem jelentkezett pánikszerű eladási hullám a kötvénypiacon, mint 2013-ban, amikor még csak a pénznyomtatási program (a jegybank által eszközölt fedezetlen kötvényvásárlás, ami az eurózónában még most is zajlik) fokozatos leállítása vetődött fel. Most a befektetők nyugodtan fogadták a Fed álláspontjának az elmúlt hónapokban érezhető változását, és csak a rövidtávú hozamok emelkedtek.
Ez a korábbi kamatemelési ciklusoknál is így volt jellemzően: a rövidtávú hozamok megemelkedtek, de az ingatlanhitelek kamatai vagy a hosszú lejáratú, 10 vagy akár 30 éves kötvények hozama nem változott jelentősen. Az előző ciklusokban viszont megjelent az erős béremelkedés és az infláció, a gazdaság túlfűtöttségének a veszélye, ezért a kamatokat rövid idő alatt magasra túl magasra emelték. Most ettől jóval kevésbé félnek, a bérnövekedés 2,8 százalékon még nem olyan vészes, az inflációt meg a stagnálás hosszú évei után most egyáltalán nem tekintik ellenségnek.
És Európa?
A nagy kérdés továbbra is az, hogy Európa, ezen belül az EKB mikor követi a nagy testvért, mikor szünteti meg kötvényvásárlási-pénznyomtatási programját, és mikor kezdi meg a kamatok emelését. Az eurózóna helyzete persze összetettebb, miután a déli országok gazdasága lazább monetáris politikát igényel, de a fedezetlen pénz és a 0 kamat már az ő esetükben sem indokolt. Elképzelhető viszont, hogy a normalizálódási folyamat után a dollár kamata tartósan magasabb lesz, mint az euróé.
A svájci frank egyre távolabb a 420-tól. 
