Egy ország, négy nép
Nem egyszerű államalakulat, amely elkövette azt a végzetes baklövést, hogy júniusban megszavaztatta népeit arról, hogy maradjanak-e az Európai Unió tagjai. Anglia mellett Skócia és Wales alkotja Nagy-Britanniát, és ez utóbbi Észak-Írországgal együtt az Egyesült Királyságot.
Nem is lenne semmi gond, ha mind a négy rész az EU-ból való kilépés mellett szavazott volna, de nem ez a helyzet: Skócia és Észak-Írország maradna a közös Európában. Ugyan Theresa May korábban arra hivatkozott, hogy nem számít, mit akarnak a kicsik: az Egyesült Királyságot egységes egésznek tekinti ebből a szempontból, de hát ez már Jugoszláviában vagy a Szovjetunióban sem volt ilyen egyszerű, pedig azok nem voltak demokráciák.
Brit javaslat
Most a kormányfő úgy tűnik, kezdi figyelembe venni, hogy ebből akár alkotmányos válság is lehet, így Skócia, Wales és Észak-Írország vezetőit tárgyalásra hívta. Ott megpróbálta őket meggyőzni, hogy dolgozzanak együtt a brit kormánnyal egy közös tárgyalási stratégia kialakításán, de nem áshatják alá az Egyesült Királyság stratégiáját azzal, hogy bármelyikük is különalkut kössön az Európai Unióval. A brit kormányfő azt javasolta, hogy a különböző szintű autonómiával rendelkező három nemzet hozzon létre egy testületet, ahol hivatalosan és egyeztetetten kifejthetik álláspontjukat.
Skót reagálás
Nicola Sturgeon skót első miniszter csalódottságát fejezte ki, a találkozót frusztrálónak nevezve. Azt mondta, nem ismertették velük a közös brit tárgyalási stratégiát, így aláásni sem lehet azt, ami egyelőre nem is létezik. Hozzátette, hogy a következő hetekben javaslatokat fog tenni, hogy Skóciát akkor is az európai egységes belső piacon tartsa, ha az Egyesült Királyság többi része távozik onnan. Ha nem jutnak semmilyen elfogadható kompromisszumra, semmilyen lehetőséget nem zárt ki, értve ezalatt akár Skócia kiválását az Egyesült Királyságból. Végül azt javasolta, hogy a négy nemzetnek legyen egy-egy szavazata a kialakítandó tárgyalási stratégiával kapcsolatban.
Északír vélemény
Észak-Írországban attól félnek, hogy a Brexit alááshatja az 1998-as békeszerződést például azáltal, hogy határellenőrzést vezetnének be Írország és Észak-Írország között, ezáltal újra megnőne a nemzet két részének elszakítottsága. Az északír első miniszter, Arlene Foster azt nyilatkozta a Reuters szerint, hogy a nemzeteknek ott kell lenniük a tárgyalásokon, hogy amint felmerül egy őket érintő probléma, rögtön tudjanak reagálni.
Walesi álláspont
A walesi első miniszter, Carwyn Jones azt mondta, hogy elég nehéz a három nemzet vezetésének befolyásolni a tárgyalási folyamatot, mivel teljes a bizonytalanság, mit is akar a kormány. Hozzátette, hogy ő mindenképpen az egységes európai piachoz való teljes hozzáférést szorgalmazza, úgy gondolja, az ő népe sem arra szavazott, hogy onnan is kiszoruljanak. Kétségkívül az elhibázott népszavazás kampányában senki nem határozta meg, hogy a kilépés, amiről döntenek, pontosan mit is jelent a gyakorlatban, noha ezt a legalább a népszavazást kiíró David Cameron kormányának illett volna megtenni.
Érdekes az elnök megfogalmazása. 
