Lengyelország rendelkezik Európában a lítium-ion akkumulátorok gyártásához szükséges legnagyobb gyártási kapacitással és a világon csak Kína előzi meg ezen a téren – írta a Notes from Poland hírportál, miután kiderült, hogy ez a státusz veszélybe került.
Az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási követelményeinek teljesítése ugyanis nem igazán fér össze az akkugyártás forszírozásával. Pontosabban Lengyelország esetén van ellentmondás a kettő között, mert az országban még mindig főként szénégetéssel állítják elő az elektromos energiát. Az EU februárban fogadta el a Battery Regulation szabályozást, ami megszabja az akkumulátorgyártás és az ezzel összefüggő hulladékkezelés szabályait. Ezt a regulát számos további részszabály fogja követni, ami szabályozza az akkumulátorok európai piacát. Ezekről ugyan még folynak a tárgyalások Brüsszelben, ám a lengyelek attól tartanak, hogy nem tudják majd teljesíteni az elvárásokat, és ezzel elveszthetik dominanciájukat az akkumulátorbizniszben.
Fotó: Depositphotos
A McKinsey tanácsadó cég várakozása szerint 2030-ban évi 400 milliárd dollárt termelő ágazat lesz a világ akkuipara, ami jól mutatja, hogy mi a tétje mostani döntéseknek. Az egyik szabály, ami meghatározza majd, hogy a befektetők hol építenek akkugyárakat az lesz, hogy az üzemek állami támogatásának lehetőségét függővé teszik azok szén-dioxid-lábnyomától.
A lengyelek státuszára bazírozó európai országok meg akarják akadályozni azt a lehetőséget, hogy a befektetők kompenzációkkal ellensúlyozzák, hogy nem zöld forrásból szerzik be egyes gyáraik üzemeltetésének áramszükségletét. Szerintük ragaszkodni kellene ahhoz, hogy az akkumulátorok karbonlábnyomát a gyártásuknak helyet adó ország áramtermelése alapján kell kiszámítani.
Ez azoknak az országoknak kedvezne, amelyek élen járnak a zöldenergia felhasználásában (Svédország, Finnország) vagy ahol nagy a súlya az atomerőműveknek (Franciaország). Lengyelország ugyan igyekszik felzárkózni ezen a téren, ám áramellátásának még tavaly is közel 64 százaléka származott szénerőművekből.
A zöldenergia forszírozása Németországnak is rosszul jönne, mivel feladta nukleáris erőműveit, amiket rövid távon szénerőművekkel tud pótolni. Szakértői számítások szerint egy kWh akkumulátorteljesítmény előállításának szén-dioxid-lábnyoma Franciaország esetén 3-4 kilogramm, miközben a lengyeleknél ez az adat 40 kilogramm.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 233,63 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 126 534,75 ponton zárt. 
