Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában beszélt a hazai pénzpiaci kilátásokról.

A hónap második hete egyebek mellett az előző havi friss inflációs adatokat is el szokta hozni. Ezúttal különösen érdekes lesz, milyen számmal rukkol elő a Központi Statisztikai Hivatal. Hiszen az nagyon valószínűnek tűnik, hogy a februári fogyasztói árindex magasabb lesz az előző két hónap 2,7-2,7 százalékos mutatójánál, az viszont kérdés, hogy mennyivel. Egyet lehet érteni az elemzőkkel, hogy a 3 százalékos határt elérheti az éves szintű pénzromlás, az akár fél százalékponttal is magasabb lehet az egy hónappal korábbinál.

Ebben alapvetően az üzemanyagárak emelkedése a ludas, azok már több mint hat éve, 2014 augusztusa óta nem látott szintre jutottak. Ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy a koronavírus-járvány hatására kialakult válságban meredeken csökkent az olajkereslet, emiatt a sárga arany jegyzése is, ami alacsony éves bázist teremtett. Hanem az is, hogy a hazai benzinárak meghatározásánál irányadó világpiaci kőolajárak szárnyalnak. 

Ugyanakkor a februári magasabb inflációban egyedi tényezők is hathattak. Mint például a jövedéki adó januári emelése, amely a dohányáruk és az alkoholfajták árába is begyűrűzhetett, a piaci szolgáltatások szokásosnak tekinthető, év eleji átárazódása, valamint az élelmiszerek drágulása.

Az amúgy is emelkedő benzinárakat ugyanakkor még feljebb taszította a forint gyengülése. A dollárral szemben már a 310-es szintet közelíti a hazai fizetőeszköz árfolyama, az euróval szemben pedig a 370-es, tavaly áprilisban elért történelmi mélypont már csak alig valamivel több mint két egységre volt hétfő délelőtt. 

Sovány vigasz, hogy a forintgyengülés mögött elsősorban nem hazai okok állnak - értsd: gyenge makrogazdasági adatok -, hanem alapvetően az, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma elbizonytalanította a befektetőket atekintetben, mikor is jöhet el a várva várt kilábalás. Ennek hatására kezdték biztonságos eszközökbe tenni a pénzeiket, mindenekelőtt az általuk azoknak tekintett amerikai és német államkötvényekbe, amelyek hozama jócskán megugrott. Márpedig az ilyen tőkeátcsoportosítások általában a kockázatosabbnak minősített befektetésekből történnek, mint például a forintban meglévőkből - ezek eladása nyomhatta le a forint árfolyamát.

Úgy tűnik tehát, lesz bőven teendője a Magyar Nemzeti Bank március 23-án ülésező monetáris tanácsának, amely számára a 3 százalékos középtávú inflációs cél az elsődleges, az attól való eltérést csak maximum 1 százalékig tolerálja. Árfolyamcélja ugyan állítása szerint nincs a jegybanknak, de azért nem is olyan régen, tavaly augusztusban már láttuk, hogy a forint jelentősebb gyengülésére azért reagál: akkor emelte meg az egyhetes betéti kamatát 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra. 

A beszélgetést itt hallgathatja meg: