Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU végrehajtó testülete visszavonulót fújt, és mégsem vezet be árplafont az orosz gázra, de az energiavállalatok „többlet” nyereségére kivetett adókról nem mond le.
A The Guardian által látott rendelettervezet nem tartalmaz sem az orosz gázra, sem az importált gázra vonatkozó árplafont, miután a tagállamok a múlt héten nem tudtak megegyezni a korlátozásokról.
Az EU várhatóan rendkívüli adót vet ki a fosszilis tüzelőanyag-vállalatok magas nyereségére, külön felső határt szabva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra tervét a dráguló villamosenergia-árak kezelésére, amikor elmondja éves beszédét az unió helyzetéről.
A végleges szöveg még változhat, de a tervezet rávilágít arra, hogy a Bizottságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy elegendő támogatást szerezzen az EU-tagállamoknál az ársapka vonatkozásában.
Az Oroszországból nagy mennyiségű gázt importáló EU-tagállamok – köztük Magyarország, Szlovákia és Ausztria – az orosz gáz korlátozása ellen szólaltak fel, mert attól tartanak, hogy a Kreml leállítana minden gázszállítást, ami országukat recesszióba sodorná. Vlagyimir Putyin orosz elnök már azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az Európába irányuló energiaexportot, ha egy ilyen tervről megállapodnak.
Körülbelül egy tucat ország – köztük Franciaország és Lengyelország – szeretne árplafont bevezetni az összes importált gázra, ami szerintük jobb módszer a dráguló árak megfékezésére. A Bizottság nem lelkesedik az ötletért, mert attól tart, hogy az EU veszít azokkal az országokkal szemben, amelyek készek többet fizetni a cseppfolyósított földgáz erős versenypiacán.
Hollandia és Dánia óvakodik minden árplafontól, míg Németország attól tart, hogy az orosz gáz árplafonja megosztó lenne.
Donald Trump amerikai elnök szerint folynak tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával a háború lezárásáról.

Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?



