Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU végrehajtó testülete visszavonulót fújt, és mégsem vezet be árplafont az orosz gázra, de az energiavállalatok „többlet” nyereségére kivetett adókról nem mond le.
A The Guardian által látott rendelettervezet nem tartalmaz sem az orosz gázra, sem az importált gázra vonatkozó árplafont, miután a tagállamok a múlt héten nem tudtak megegyezni a korlátozásokról.
Az EU várhatóan rendkívüli adót vet ki a fosszilis tüzelőanyag-vállalatok magas nyereségére, külön felső határt szabva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra tervét a dráguló villamosenergia-árak kezelésére, amikor elmondja éves beszédét az unió helyzetéről.
A végleges szöveg még változhat, de a tervezet rávilágít arra, hogy a Bizottságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy elegendő támogatást szerezzen az EU-tagállamoknál az ársapka vonatkozásában.
Az Oroszországból nagy mennyiségű gázt importáló EU-tagállamok – köztük Magyarország, Szlovákia és Ausztria – az orosz gáz korlátozása ellen szólaltak fel, mert attól tartanak, hogy a Kreml leállítana minden gázszállítást, ami országukat recesszióba sodorná. Vlagyimir Putyin orosz elnök már azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az Európába irányuló energiaexportot, ha egy ilyen tervről megállapodnak.
Körülbelül egy tucat ország – köztük Franciaország és Lengyelország – szeretne árplafont bevezetni az összes importált gázra, ami szerintük jobb módszer a dráguló árak megfékezésére. A Bizottság nem lelkesedik az ötletért, mert attól tart, hogy az EU veszít azokkal az országokkal szemben, amelyek készek többet fizetni a cseppfolyósított földgáz erős versenypiacán.
Hollandia és Dánia óvakodik minden árplafontól, míg Németország attól tart, hogy az orosz gáz árplafonja megosztó lenne.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
