A programban felmérik, hogyan lehet légi és víz alatti drónokkal megelőzni a földi és tengeri határsértéseket és felkészülni tengeri katasztrófák elhárítására.
A kísérleteknél, írja a Netzpolitik, vizsgálják, hogyan lehet drónokat egyenként, vagy csoportban bevetni a határvédelemben. Azokat különböző érzékelőkkel szerelik fel s a drónok továbbította felvételeket mobil földi állomás dolgozza fel.
A spanyol Robotnik cég önjáró, vezető nélküli földi járművet épített, 3 méter magas árbócán kamerával. A jármű sárban, hóban, nehéz terepen is képes mozogni, egyúttal a német Copting cég által fejlesztett drónt is hordoz.
A görög partoknál portugál fejlesztésű, nagy repülési távolságú drónokkal próbálkoznak a tengeri határok védelmére és tesztelnek e célre alkalmas radar-berendezéseket és infravörös kamerákat is. Bevetik az Égei-tengeren a német Frauenhofer Intézet radarral felszerelt repülőgépét. Amikor a gép rendszerei ismeretlen hajót észlelnek, a portugál OceanScan-től származó víz alatti drónt indítanak a felderítésére. A kapott képeket, adatokat görög járőrhajón értékelik.
Jövendő, súlyos környezetszennyezéssel fenyegető hajóbaleseteknél ugyancsak repülő, illetve víz alatti drónokkal mérik majd a katasztrófa helyszínén az áramlást, a szelet, a hullámokat, a tengervíz hőmérsékletét, hogy előkészíthessék a mentést. A drónokat bevetik az olajszőnyegek helyének és méreteinek felmérésére is.
A Frontex, az EU közös határőrizeti szerve részére végzett kísérletekben használják a német rendőrség MUROS (Multirole operations support vehicle) elnevezésű járművét, amelyen különböző érzékelő berendezéseket lehet elhelyezni, köztük videokamerákat, mikrofonokat.
Van még egy feltétele Iránnak, mielőtt aláírnák a megállapodást. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
