A közigazgatási eljárásokhoz, más nevében történő ügyintézésekhez vagy szerződéskötésekhez általában két tanúval ellátott okiratot kell használni. Ezeken főszabály szerint a tanúk nevét, lakcímét és aláírását kell feltüntetni, hiszen ez már alkalmas a beazonosításra, de egyes eljárásokhoz előírhatják más adatok feltüntetését is, ezért ennek érdemes utánanézni az egyes ügyeknél.
Minek kellenek egyáltalán a tanúk?
Az okiratok tanúzásának két oka van, egyfelől ez nagyobb bizonyítóerőt ad a dokumentumnak, másrészt vannak eljárások, amelyeknél kötelező tanúkkal aláíratni a magánokiratot.
|
| Dr. Lánczi Ádám |
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény így fogalmaz: „A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el.”
A tanúzás értelme tehát az, hogy igazoljuk, hogy láttuk, ahogy azt aláírták, és valóban az a személy tette ezt meg, akinek a neve az iraton szerepel - mondta a Privátbankárnak Dr. Lánczi Ádám, ügyvéd.
Akár börtönbüntetést is kaphat, aki hamisan tanúzik
Persze az ember csak olyat ír alá, amit elolvasott, de sokszor nem szoktuk igazán komolyan venni a tanúzást, pedig kellene: ha olyat írunk alá, amit valójában nem tudunk tanúsítani, és ezt bebizonyítják, hamis tanúzást, vagyis vétséget követünk el és akár egy év börtönre is ítélhetnek.
Ha például megkérnek, hogy legyünk tanúk egy kölcsönszerződés aláírásánál, ezt csak akkor tegyük meg, ha mindkét fél ott van a helyszínen, látjuk, hogy ők írják alá, és mindketten tisztában vannak a szerződés tartalmával, különben mi magunk is bajba kerülhetünk.
Példa a hamis tanúzásra
Abban az esetben ugyanis, ha elénk tesznek egy szerződést, amiben az áll, hogy X kölcsönad Y-nak kétmillió forintot, bizonyos kamattal, mindkét aláírás már rajta van a papíron, és például Y nincs ott, hogy ezt a tanúnak is elmondja, és így tanúskodunk a magánokiraton, hamis tanúzást követünk el.
A hamis tanúzásnak természetesen több fajtája van, az előbbi példa gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás, amely vétségnek számít, és legrosszabb esetben akár egy év börtönnel is büntethetik. A büntetés azonban korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben akár mellőzhető is, ez függ az ügy természetétől is.
Egy másik, teljesen hétköznapi példa
Ha például az okmányirodában meghatalmazással el akarunk intézni valamit, és ott derül ki, hogy tanúnak is alá kellett volna írni dokumentumot, az egyik taktika, hogy két jelenlévő idegent megkérünk, hogy tanúzzák le. Őket ezzel tulajdonképpen hamis tanúzásra kérjük, hiszen az, aki felhatalmazott minket, nyilvánvalóan nincs a helyszínen, hogy elmondja a tanúknak, hogy ő írta alá az okiratot. Ez tehát a fenti példa megfelelője.
A másik, szintén nem jogszerű trükk ilyen esetben, hogy gyorsan ráírjuk két közeli ismerős, rokon adatait a papírra - vagy mivel a tanúk adatainak hitelességét a legritkább esetben ellenőrzik a helyszínen, akár Gipsz Jakabbal és a Zsák utca 13-mal is operálhatunk. Mindkét esetben okirathamisítást követünk el.
Aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha létező személyt hamisítunk rá tanúként, akkor ő természetesen nem vonható felelősségre. Ha egy ilyen ügy komollyá válik, akkor kapnak nagy szerepet a grafológusok - mondta Lánczi Ádám.
Legyünk tisztában azzal, mit írunk alá
Habár a legtöbb esetben teljesen ártatlan ügyekről van szó, és látszólag senkit nem károsítunk meg azzal, ha "alátanúzunk" egy meghatalmazást - sőt valójában még azt is gondolhatnánk, hogy segítünk is valakin - mégis érdemes jól meggondolni, hogy vállaljuk-e a hamis tanúzás kockázatait és következményeit.
Igaz, volt honnét erősödni. 
