- Ukrajna megnyerte a második legnagyobb városáért, Harkivért vívott csatát - valószínűsítette legfrissebb értékelésében a háborús cselekményeket tanulmányozó intézet nevű amerikai agytröszt. Eszerint az ukrán erők megakadályozták, hogy az orosz csapatok bekerítsék, majd elfoglalják Harkivot. Ehelyett kiűzték őket a város környékéről, ahogyan tették azt a Kijev elfoglalására törekvő orosz erőkkel is.
- Ukrán tisztviselők és a brit hírszerzés pedig azt állítja egybehangzóan, hogy az oroszok mintegy 800 fős alakulata a Donbaszban többször is sikertelenül próbált átkelni egy stratégiai jelentőségű folyón, a Szeverodonyecstől 20 kilométerre nyugatra fekvő Sziverszkij Donyecen, ráadásul eközben súlyos veszteségeket szenvedett el.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nagyon nehéz tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az oroszok által változatlanul bombázott Mariupolból és Azovstal acélgyárból evakuálják a súlyos sebesülteket és az orvosokat.
- Az ukrán elnök egyébként megismételte korábbi ajánlatát, miszerint közvetlen tárgyalásokat folytatna Vlagyimir Putyinnal. Ahogy az olasz RAI 1 televízióna fogalmazott: "Kész vagyok beszélni Putyinnal, de csak vele. Az ő közvetítői nélkül. És párbeszéd, nem pedig ultimátumok keretében".
- Oroszország szombat hajnali 1 órától felfüggeszti az áramszállítást Finnországba, közölte a szolgáltató, a RAO Nordic, ami egyértelmű válasznak tekinthető arra, hogy Helsinki bejelentette, csatlakozni kíván a NATO-hoz.
- E hír pont akkor látott napvilágot, amikor Joe Biden amerikai elnök a finn kollégájával, Sauli Niinistövel és Svédország miniszterelnökével, Magdalena Anderssonnal folytatott telefonbeszélgetésén támogatását fejezte ki Finnország és Svédország azon joga mellett, hogy "maguk döntsenek a jövőjükről, a külpolitikájukról és a biztonsági intézkedéseikről".
- A Fehér Ház ugyanankkor szeretné tisztázni Törökország álláspontját, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök kijelentette, Törökország sem Svédország, sem Finnország NATO-csatlakozását nem látná szívesen. A megjegyzések a jelek szerint a Kurdisztáni Munkáspártnak szóltak, amelyet Törökország terrorszervezetnek tekint. Svédországnak nagy kurd diaszpórája van.
- Szerdán folytatódik az első, orosz háborús bűnökkel kapcsolatos per Ukrajnában, melyben Vadim Szisimarint, a Kantemirovszkaja harckocsizó hadosztály parancsnokát azzal vádolnak, hogy előre megfontolt szándékkal megölt egy 62 éves fegyvertelen biciklis férfit.
- Grúzia szakadár régiója, Dél-Oszétia július 17-én népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról - jelentette be a régió vezetője, Anatolij Bibilov. Dél-Oszétia állt a 2008-as orosz-grúz háború középpontjában, amely után a Kreml - egy másik szeparatista régióval, Abháziával együtt - független államként ismerte el a területet, és katonai támaszpontokat telepített oda.
- Az Egyesült Királyság szankciókat rendelt el Vlagyimir Putyin családjának és belső körének tucatnyi tagja ellen, köztük állítólagos barátnője ellen. A brit külügyminisztérium érvelése szerint az orosz elnök hivatalosan csak szerény vagyonnal rendelkezik, ezért London azokat az embereket szankcionálta, akik segítenek támogatni az ő pazarló életmódját.
- Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában, és hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát orosz kollégájának, Szergej Sojgunak, akivel az invázió kezdete óta először beszélt - közölte a Pentagon sajtótitkára, John Kirby.
- Diplomaták és tisztviselők szerint az EU a jövő héten megállapodhat az orosz olajra vonatkozó fokozatos embargóról, a kelet-európai ellátással kapcsolatos aggodalmak ellenére. Egy magas rangú uniós diplomata a Reutersnek azt mondta, hogy a megállapodás már hétfőn megszülethet, amikor az EU külügyminiszterei Brüsszelben találkoznak.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
