Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
A MOL, OTP, Richter és Magyar telekom papírokon kívül mindössze 5 részvény - a Borsodchem, az Elmű, az Egis, a TVK, az FHB - piaci értéke érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát
A hazai értékpapírpiacon továbbra is az állampapírok, tőzsdei részvények, illetve a befektetési jegyek számítanak a legnagyobb állományú és forgalmú értékpapír fajtának - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az utóbbi években ugyanakkor emelkedett a jelzáloglevelek és a nem állami kibocsátású kötvények kibocsátása és forgalomban lévő állománya. A legnagyobb kapitalizációjú tőzsdei részvények továbbra is nagyrészt a nem-rezidens befektetők tulajdonában vannak. Az állampapírok lejárati szerkezetében a legfeljebb 3 éves hátralévő lejáratú papírok dominálnak.
A 2006. december 31-i adatok alapján a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 4 részvény - az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter - tette ki az összes részvény piaci értéken kimutatott állományának 84 százalékát. Az OTP 83,5 százaléka, a MOL 82,4 százaléka, a Richter 65,2 százaléka, míg a Magyar Telekom 93,5 százaléka külföldi befektetők tulajdonában van.
A hazai értéktőzsdét jelentős kibocsátói koncentráció jellemezte: a fenti 4 részvényen kívül mindössze további 5 papír - a Borsodchem, az Elmű, az Egis, a TVK, az FHB - piaci értéken mért állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát.
A 2006. év végén forgalomban lévő állampapírok 44,2 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, további 17,2 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva. A kincstárjegyek – a hosszú lejáratú kötvények javára történő – csökkenő mértékű kibocsátása miatt, a 2 évnél rövidebb eredeti lejáratú állampapírok aránya 2006. júniushoz képest 3,4 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejűleg a hátralévő lejárat alapján 5,5 százalékponttal mérséklődött a 2 éven belül lejáró papírok aránya, míg a 2-3 éven belül lejárók aránya 4,3 százalékponttal emelkedett.
A nyilvános kibocsátású papírok több tulajdonosi szektor között viszonylag egyenletesen oszlanak meg, a külföldiek 30,2 százalékát, biztosítók és nyugdíjpénztárak 28,6 százalékát, hitelintézetek 21 százalékát, a lakossági befektetők 11,1 százalékát birtokolják. A zárt kibocsátású papírok 66,5 százaléka a hitelintézetek, 28,5 százaléka az MNB tulajdonában van.
A december végi adatok szerint tíz intézmény letétkezelésében volt a tőzsdei részvények, állampapírok és befektetési jegyek piaci értéken mért állományának 79 százaléka. A fenti értékpapírok legnagyobb hányada továbbra is a HVB Bank, a Citibank, az OTP Bank, illetve az ING Bank letétkezelésében volt.
A kamatozás módját tekintve 2006. december 31-én a fix kamatozású állampapírok voltak túlsúlyban, a forgalomban lévő névértékes állomány 70,9 százalékát tették ki, míg az zéró-kupon papírok részesedése 20,9 százalék volt, a korábban kibocsátott, de még forgalomban lévő változó kamatozású papírok állománya 8,2 százalékot tett ki.
A 2006. december végén forgalomban lévő nyíltvégű befektetési jegyek 10,8 százalékát a hazai kötvényalapok, 20,4 százalékát ingatlanalapok, 30,3 százalékát pedig a pénzpiaci alapok bocsátották ki. A többi alaptípus részesedése együttesen 38,5 százalékot ért el.
Számottevő a belföldi kötvényekbe fektető alapok részesedésének csökkenése. Míg 2005 december végén még a forgalomban lévő jegyek 33,3 százaléka volt hazai kötvényalap által kibocsátott befektetési jegy, addig 2006 végére 22,5 százalékponttal mérséklődött ez az arány.
A jelzáloglevelek állományának fele a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 42 százaléka pedig külföldiek tulajdonában volt. A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő jelzáloglevél-állomány az utóbbi 2 évben fokozatosan, a 2005. I. negyedévi 66 százalékról 50,4 százalékra csökkent, eközben a nem-rezidens befektetők 26,7 százalékról 42 százalékra növelték részesedésüket.
Az állampapírnak nem minősülő kötvények 63 százalékát a hitelintézetek bocsátották ki, további 20,1 százalékát pedig egyéb pénzügyi vállalatok. Az MNB adatai szerint 2006 végén a tulajdonosi szektorok megoszlását tekintve, a nem állam által kibocsátott kötvények 48,8 százaléka a pénzügyi vállalatok tulajdonában volt, emellett 24,5 százalékos arányt képviseltek a háztartások is. Az elmúlt félévben legnagyobb mértékben a biztosítók és nyugdíjpénztárak növelték kötvény-befektetéseiket, részesedésük 2,1 százalékponttal emelkedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A MOL, OTP, Richter és Magyar telekom papírokon kívül mindössze 5 részvény - a Borsodchem, az Elmű, az Egis, a TVK, az FHB - piaci értéke érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát .jpg)
.jpg)
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
