A nyugati típusú kereskedelmi gyakorlat fejlődése a Skálával született meg 1976. április 2-án.
Kézenfekvőnek tűnik, hogy a fogyasztói társadalom beköszöntével mindenből egyre többet fogyasztunk. Pedig ha az alapvető élelmiszerek fogyasztási mennyiségeit vetjük össze a Skála fénykorának mennyiségeivel, ezzel éppen ellentétes tendenciát tapasztalunk.
Minden alapvető élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk ma, mint akkor, s a változás 30 év távlatában néhol egészen drasztikus: a vöröshúsok, vagy a tojás fogyasztása megfeleződött, de jelentősen kevesebbet fogyasztunk sajtból, sörből, vagy éppen égetett szeszes italokból is. Feltételezhető, hogy minden híreszteléssel ellentétben egészségesebben (kevesebbet) táplálkozunk, és racionálisabban vásárolunk, vagyis általában hatékonyabbá, kevésbé pazarlóvá tettük élelmiszer vásárlásainkat.
Az utóbbi évek tendenciája szerint a vásárlók egyre jobban figyelnek arra is, hol és milyen körülmények között állították elő a megvásárolt élelmiszereket. A hazai eredet jelentőségét 2005-ben még csak a vásárlók 52%-a ítélte „fontosnak vagy nagyon fontos”-nak, 2009-ben már 68%-uk.
A patrióta szempontokat figyelembe vevőkhöz képest egy szűkebb réteg keresi a természetes körülmények között előállított, bio termékeket, de ezek forgalma is nő. Az Allee Bevásárlóközpontban megnyílt új Interspar áruház ún. intelligens mérlegekkel is igyekszik segíteni a tudatos vásárlóknak, a mérlegek nemcsak felismerik a rájuk helyezett árut, de a vevő oldali kijelzőjükön a legfontosabb összetevőket is képesek feltüntetni (vitaminok, ásványi anyagok, zsírszázalék, valamint allergének), vagy más termékeket is ajánlanak és akár receptet, bevásárló listát nyomtatnak.
Egy főre eső éves fogyasztás (1980, 2006)
Magyarországon a saját márkás termékek története a Skála ún. monopoltermékeihez vezet vissza. Az ár/érték arány, a megbízható minőség és a vonzó ár mára minden korábbinál kiélezettebb kérdéssé vált. A vásárlói attitűd-vizsgálatok 2009-ben már nemcsak a hagyományos árérzékenység jeleit, de a gazdasági válság hatásait is mérik. A vásárlók reakcióit a begubózás, fillér számolgatás kifejezéseivel írják le, megállapítva, hogy a ma fogyasztóját ismét egyre inkább érdekli az akciós vásárlás lehetősége, és az olcsóbb termékre váltás, a saját márkák keresése. Nagy találkozás: vízválasztó lehet az ünnepi árindex
A kutatások azt mutatják, hogy a bevásárlás mint időtöltés vonzereje jelentősen csökkent az utóbbi években. A bevásárlással töltött idő 2006 óta csökken, s a korábbi évek akár másfél órás bevásárlásai helyett a vásárlók ma már legfeljebb 30-35 percet szeretnének az áruházban tölteni. Ezt az időt is megspórolhatja, ha az interneten vásárol. Olvassa el cikkünket, melyben online közérteket teszteltünk.
A galambokat is érdekelte az új bevásárlóközpont - képekkel
Spórolás válság idején: meddig nyújtózkodunk?
Az idei karácsony nem az ajándékokról szól majd
Karácsonyi árfíling: hol van az alja?
Párszázas ajánlatok: európai hamburger-körkép, sör nélkül
Árkörkép: egyre drágább az italozás
Privátbankár