.jpg)
Az indoklásában a testület kifejti, hogy a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve döntöttek az alapkamat szinten tartása mellett.
A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság idén jelentős recesszión megy keresztül. Az infláció - részben a gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának köszönhetően - a monetáris politika számára releváns időhorizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat.
A közelmúltban napvilágot látott adatok egyre romló képet rajzolnak ki a gazdaság kilátásait illetően. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett.
Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulása a recesszió elmélyülésére utal. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét - áll az indoklásban.
A globális és a hazai lassulással párhuzamosan az infláció jelentősen mérséklődött. A piaci szolgáltatások inflációjának idei jelentős mértékű csökkenése a visszaeső kereslet hatását tükrözi.
A forint árfolyamának az év első hónapjaiban végbement leértékelődése egyelőre csak részben jelentkezett az iparcikkek inflációjában. A gyengülés inflatorikus hatása a következő hónapokban erősebbé válhat, amit azonban a csökkenő kereslet tompíthat - áll a monetáris tanács közleményében.
Az elmúlt hónapban javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, és megállt a közép-kelet európai régió kockázati megítélésének korábbi hónapokban tapasztalt fokozatos romlása. A nemzetközi és hazai pénzügyi piacok azonban továbbra is rendkívül kiszámíthatatlanok - figyelmeztet a monetáris tanács. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. május 8-án 14 órakor jelenik meg.
A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a 9,5 százalékos kamat.
Simor: egyhangú döntés volt
A magyar gazdaság romló növekedési kilátásaira nemcsak a pénzügyi és világgazdasági válság, és a bankok visszafogott hitelezései hatnak, de rövidtávon a kormányfő által bejelentett kiigazítási intézkedések is, amelyek hosszabb távon segíthetik a növekedést - jelentette ki a jegybank elnöke.
Simor András kifejtette: bár részleteiben még nem ismert az adóváltozások mértéke, a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy ezek a kormányzati intézkedések rövidebb-hosszabb ideig eltéríthetik az inflációt a 3 százalékos céltól. Mivel a tervezett áfa-, és jövedékiadó-emelések kereslethiányos gazdaságban valósulnak meg, a tervezett 3 százalékos inflációs horizonton vélhetően nem lesz tartós hatásuk.
Nem nyúlnak az alapkamathoz
Alapkamat: korai még a vágás
286 forintos euróval bukjuk a 3%-os inflációt?
Alapkamat: Simor emelni akart, de leszavazták
MTI