A budapesti új lakások iránti kereslet növekedése 2011 első félévében az előző évihez képest még nagyobb, 25%-os ütemben nőtt, ennek hatására 1463 lakás talált gazdára, mely az év elején fennálló lakáskészlet 25 %-a. Ilyen mértékű kereslettel számolva – ami a tervbe vett áfa emelés miatt akár élénkebb is lehet, mint az első félévben – év végére megközelítheti a 3000 eladást.
Elemzésében a Cordia 2011 első félévében 337 új lakás projektet vett alapul. Az új projektek jelenlegi jellemző lakásszáma a korábbi átlag 100-hoz képest 18 körül mozog. A vizsgált időszakban a legtöbb új lakás a továbbra is népszerű XI. és XIV. kerületben került a piacra. A kínálatszűkülés az VII. és VIII. és XX. kerületekben volt a legjellemzőbb.
A piacra visszakerülő, un. visszajövő lakások száma a XI. és a XIII. kerületben volt a legnagyobb. Az újlakások átlagos értékesítettsége (az új projektek és a visszajövő lakások számát is figyelembe véve) 2011 első félévében újra elérte a 2009-ben tapasztalt 73%-os értéket, ennek oka a növekvő kereslet és a hozzá kapcsolódó erős kínálatszűkülés. A legmagasabb értékesítettség VII., VIII. és XX. kerületekben tapasztalható. Az elfekvő készlet, vagyis a több mint 5 éve a piacon lévő elkészült lakások száma 323, ez a teljes kínálat 6,1 %-a.
Halottnak a csók: javulás jöhet jövőre
A kínálati átlagár 2011 év elejéhez képest 1%-kal nőtt. A piacra belépő új projektek átlag négyzetméterára 1 %-kal csökkent, így az új, kínálatban bekerülő lakások budapesti átlagára jelenleg 466 690 forint. Az elmúlt félév eseményeiből következtetve 2011-re elmondható, hogy a kereslet további növekedése magasabb értékesítettséget eredményez majd az év végén, mint a tavalyi évben. De a javuló tendencia ellenére a piac még mindig nagyon alacsony teljesítményt mutat. Várhatóan az év végére értékesítésre kerülő 3000 új lakás, még mindig kevesebb, mint 30 % a válság előtti időszak értékének.
Hogy jön majd rendbe a lakáspiac?
A lakáspiac újra elfogadható szintre kerülésének három alapfeltétele van: a vásárlási kedv javulása, a megbízható finanszírozás és az új lakásokat terhelő áfa csökkentése vagy visszaigényelhetővé tétele.
"A vásárlási kedv adott, hiszen egyre többen térnek vissza a lakáspiac keresleti oldalára, ám számuk, ahogy a fentiekben említettük, még mindig csekélynek mondható a válság előtti szinthez képest. A kereslet további élénkülését hozhatja a további két tényező, melyből az első, a megbízható finanszírozás már megjelent a piacon" - fogalmaz az elemzés.
Egy nem régóta elérhető stabil finanszírozás számos régóta vágyott tulajdonsággal rendelkezik. A törlesztő részletek a futamidő (maximálisan 17 év) egésze alatt előre meghatározottak, nem függenek sem devizaárfolyamtól, sem a nemzetközi, vagy a hazai gazdasági helyzet változásától. Így egy olyan teljes mértékben kiszámítható finanszírozást kaphatnak a lakásvásárlók, melynek részletei nemhogy nem növekszenek, de a futamidő utolsó időszakában csökkennek. A finanszírozás még egy vonzó pontja, hogy állami támogatás is jár hozzá, 10 éves szerződés esetén akár 720 000 forint - hívja fel rá a figyelmet az ingatlanfejlesztő cég.
A megbízható finanszírozás tehát megvan, a másik tényező, az áfa csökkentés, mely komoly hatást gyakorolna a gazdaság számos területére, még várat magára.
Romániában a 85 000 euró alatti lakásokat 5%, Lengyelországban a 150 négyzetméter alatti lakásokat pedig 8% áfa terheli. Hazánkban ez a szám jelenleg 25 %, mely jövőre a kormány tervei szerint akár 27 % is lehet. Ennek a kulcsnak a 10% körülire történő csökkentése, vagy az áfa visszaigényelhetővé tétele jelentős keresletnövekedést indítana el, ami pozitív hatást gyakorolna az építőiparra is - vélekednek a Cordiánál.
A többlet kereslet hatására az áfa befizetés nem csökkenne a mai szint alá, sőt egyéb pozitív hatásai is lennének az államháztartásra. Az lakáspiac élénkülése új megrendeléseket eredményezne az építész irodáknak, illetve a kivitelező cégeknek, mely további adóbefizetéseket és az alacsonyabban iskolázott rétegek munkanélküliségi rájának csökkenését hozná magával.
Privátbankár