.jpg)
Negyedével is drágulhatnak a kgfb-tarifák, ha a kormány az egészségbiztosítási alap hiányának csak felét fedezné ebből az adóból Milliárdokat terhelne a kormány az autósokra, miközben a biztosítók különadója is emelkedhet. A biztosítási szakma értetlenül áll a pénteken bejelentett baleseti különadóval szemben. A részletek továbbra sem ismertek.
Nem tudni, mennyit szeretne a kormányzat a biztosítókon behozni az úgynevezett baleseti adóval, ám ha azt tekintjük, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya 40-45 milliárd forint lehet, akkor a szektor által eddig fizetett összegnél valószínűleg többre. A 40 milliárdos tétel nem mellesleg akkora teher, amekkorát a bankadó jelent az egész biztosítási szektor számára.
A biztosítók eddig is fizettek a "balesetek után", igaz nem egyedi elszámolás, hanem átalány alapján. Ezt be is építették a kgtb-díjaikba, így ha újabb terhet kap a szektor, akkor vélhetően az a kötelező tarifákban fog megjelenni. A szektor évenként közel 4 milliárd forintot fizet be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a személyi sérüléses balesetek után. Ebből nemcsak a sürgősségi ellátást, hanem a rehabilitációs költségekre is futotta eddig.
Emelkedhetnek a díjak, triplán járnak rosszul a biztosítók
A baleseti adó háromszor is plusz terhet jelenthet a hazai biztosítási szektor szereplőinek. Először is, be kell fizetni. A biztositas.hu online alkuszcég azzal számol, hogy 20 milliárdos összbefizetés lenne az elvárás, ekkor a 4 millió gépjármű kgfb-díját 3000-4000 ezer forinttal kellene megemelni. Mindez az őrült díjverseny alapján, amely a piacot jellemzi akár 25 százalékos díjemelést is jelenthet, anélkül, hogy a biztosítók bármilyen többletjövedelemre tennének szert.
Másodszor, a biztosítóknak a jutalékot a biztosítási szerződések éves díja után kell megfizetniük a közvetítőknek, mivel az adó ezt a tételt emelné, a jutalék is emelkedik. Így megint csak a biztosítók járnának rosszul. Sőt, a bankadó alapja a korrigált díjbevétel, a baleseti adó azonban a korrekciós tényezők között nem szerepel - nem is szerepelhet -, így az adóalap tovább hízhat, vagyis még nagyobb terhet jelenthet a szektor szereplőinek.
Hungarikum lehet a baleseti adó
A most bejelentett új adó, egyébként nem azonos az Ausztriában működő ún. "Kékfény adóval", melyet azoknak kell fizetniük, akik rendőrségi közreműködést kérnek, rendőrségi közreműködést egyébként nem igénylő közlekedési balesetük esetén - hívja fel rá a figyelmet a Biztosítási Szemle. Ennek mértéke Ausztriában jelenleg 36 euró, vagyis mintegy tízezer forint, de csak akkor fizetendő, ha az autós külön kéri a rendőrség közreműködését. Matolcsy György német példát emlegetett a bejelentéskor, ugyanakkor ott nincs ilyen jellegű külön teher.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az adó a veszélyes sofőröket büntetné, és a biztosítókon keresztül szednék be. Holott erre is van már kiépített rendszer, a bónusz-malusz besorolás lényege ugyanis pont az, hogy a balesetmenetesen közlekedőket alacsony díjjal jutalmazza, míg azok, akik okoztak már balesetet, többet fizetnek - és mivel a biztosítottak köre egy kockázatközösséghez tartozik, ez logikus is. A piac abba az irányba mozdult, hogy minél pontosabban megpróbálja beárazni a kockázatokat, vagyis minél több információt próbál beszedni az ügyfelekről. Így tulajdonképpen a bónusz-malusz besorolás is kezd értelmetlenné válni, hiszen a biztosítók árképzése egyre "személyre szabottabb". Nehezen magyarázható tehát ezzel az új adónem bevezetése, melynek részleteiről eddig vajmi keveset tudni, megfelelő európai példa híján pedig csak találgathatunk.
Az viszont biztos, hogy ha az adó miatt emelkednek is majd a díjtételek, az nem fogja stabilabb helyzetbe hozni a biztosítók kgfb-üzletágát. A szinte már irracionálisan alacsony díjtételek egy olyan szektorban, mint a kötelező biztosítások piaca, nem fenntarthatóak sokáig, hiszen ezen biztosítások nagyon drágák a szektor szereplőinek szemszögéből, főleg az adminisztrációs háttér miatt, nem beszélve a szervízhálózatokról. Az emelés mértékét azonban a szektor szereplői befizetik az államkasszába, ezen felül pedig vélhetően nem drágítanak, hiszen a magyar piac nagyon árérzékeny.
Nem tudni, mennyit szeretne a kormányzat a biztosítókon behozni az úgynevezett baleseti adóval, ám ha azt tekintjük, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya 40-45 milliárd forint lehet, akkor a szektor által eddig fizetett összegnél valószínűleg többre. A 40 milliárdos tétel nem mellesleg akkora teher, amekkorát a bankadó jelent az egész biztosítási szektor számára.
A biztosítók eddig is fizettek a "balesetek után", igaz nem egyedi elszámolás, hanem átalány alapján. Ezt be is építették a kgtb-díjaikba, így ha újabb terhet kap a szektor, akkor vélhetően az a kötelező tarifákban fog megjelenni. A szektor évenként közel 4 milliárd forintot fizet be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a személyi sérüléses balesetek után. Ebből nemcsak a sürgősségi ellátást, hanem a rehabilitációs költségekre is futotta eddig.
Emelkedhetnek a díjak, triplán járnak rosszul a biztosítók
A baleseti adó háromszor is plusz terhet jelenthet a hazai biztosítási szektor szereplőinek. Először is, be kell fizetni. A biztositas.hu online alkuszcég azzal számol, hogy 20 milliárdos összbefizetés lenne az elvárás, ekkor a 4 millió gépjármű kgfb-díját 3000-4000 ezer forinttal kellene megemelni. Mindez az őrült díjverseny alapján, amely a piacot jellemzi akár 25 százalékos díjemelést is jelenthet, anélkül, hogy a biztosítók bármilyen többletjövedelemre tennének szert.
Másodszor, a biztosítóknak a jutalékot a biztosítási szerződések éves díja után kell megfizetniük a közvetítőknek, mivel az adó ezt a tételt emelné, a jutalék is emelkedik. Így megint csak a biztosítók járnának rosszul. Sőt, a bankadó alapja a korrigált díjbevétel, a baleseti adó azonban a korrekciós tényezők között nem szerepel - nem is szerepelhet -, így az adóalap tovább hízhat, vagyis még nagyobb terhet jelenthet a szektor szereplőinek.
| Egyre kevesebb a baleset 2%-kal kevesebb, kimenetelüket tekintve kevésbé súlyos személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon 2011 első félévében, mint az előző év azonos időszakában. A halálos balesetek száma 18%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 5%-kal csökkent, míg közel azonos számú könnyű sérüléssel járó baleset történt, mint 2010 első félévében. Az autópályákon 3%-kal kevesebb baleset történt. Közúti balesetben 264 személy vesztette életét, 66 fővel kevesebb, mint 2010 első félévében. Az ittasan okozott balesetek száma 11%-kal csökkent. 2011. első félévben több mint 6900 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 70%-a lakott területen belül. A lakott területen belül okozott balesetek száma a bázisidőszakkal azonos szinten maradt, míg a lakott területen kívül okozottaké 5%-kal csökkent. 2011. első félévben közel 9200-an szenvedtek közúti balesetet. 264 személy vesztette életét, a súlyosan megsérültek száma meghaladta a 2300-at, a könnyen megsérülteké pedig a 6600 főt. A meghalt személyek 46%-a vétlen áldozat volt - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. |
Hungarikum lehet a baleseti adó
A most bejelentett új adó, egyébként nem azonos az Ausztriában működő ún. "Kékfény adóval", melyet azoknak kell fizetniük, akik rendőrségi közreműködést kérnek, rendőrségi közreműködést egyébként nem igénylő közlekedési balesetük esetén - hívja fel rá a figyelmet a Biztosítási Szemle. Ennek mértéke Ausztriában jelenleg 36 euró, vagyis mintegy tízezer forint, de csak akkor fizetendő, ha az autós külön kéri a rendőrség közreműködését. Matolcsy György német példát emlegetett a bejelentéskor, ugyanakkor ott nincs ilyen jellegű külön teher.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az adó a veszélyes sofőröket büntetné, és a biztosítókon keresztül szednék be. Holott erre is van már kiépített rendszer, a bónusz-malusz besorolás lényege ugyanis pont az, hogy a balesetmenetesen közlekedőket alacsony díjjal jutalmazza, míg azok, akik okoztak már balesetet, többet fizetnek - és mivel a biztosítottak köre egy kockázatközösséghez tartozik, ez logikus is. A piac abba az irányba mozdult, hogy minél pontosabban megpróbálja beárazni a kockázatokat, vagyis minél több információt próbál beszedni az ügyfelekről. Így tulajdonképpen a bónusz-malusz besorolás is kezd értelmetlenné válni, hiszen a biztosítók árképzése egyre "személyre szabottabb". Nehezen magyarázható tehát ezzel az új adónem bevezetése, melynek részleteiről eddig vajmi keveset tudni, megfelelő európai példa híján pedig csak találgathatunk.
Az viszont biztos, hogy ha az adó miatt emelkednek is majd a díjtételek, az nem fogja stabilabb helyzetbe hozni a biztosítók kgfb-üzletágát. A szinte már irracionálisan alacsony díjtételek egy olyan szektorban, mint a kötelező biztosítások piaca, nem fenntarthatóak sokáig, hiszen ezen biztosítások nagyon drágák a szektor szereplőinek szemszögéből, főleg az adminisztrációs háttér miatt, nem beszélve a szervízhálózatokról. Az emelés mértékét azonban a szektor szereplői befizetik az államkasszába, ezen felül pedig vélhetően nem drágítanak, hiszen a magyar piac nagyon árérzékeny.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
