Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy az ügyfélpanaszok kérdését a pénzintézetek nagyvonalúan kezelik. A belső adminisztrációs rendszer ebben a tekintetben rendkívül hiányos - állapítja meg az információs iroda részletes elemzése. "A beérkezett panaszok elvesznek, nem találkoznak össze az ügyintézővel, vagy egyszerűen nem is törődnek vele. Az ügyintézés rendkívül vontatott. Van olyan bank, ahol több mint egy évig ültek egy egyszerűnek tűnő panasz kivizsgálásán, amelyet gyakorlatilag pár perc alatt tisztázni lehetett volna. A késlekedés az ügyfelek számára komoly pénzügyi és joghátrányt teremthet, erre a PSZÁF-nek mindenképpen fel kell figyelnie" hívják fel rá a figyelmet.
A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája által kiadott 2010-es banki feketelista Némileg átrendeződött a banki feketelista összetétele a 2010 augusztusában kiadotthoz képest. "Továbbá tanulmányoztuk azt is, hogy a banki hitelezés és végrehajtási gyakorlat mennyiben változott meg a kormány által hozott intézkedések hatására, valamint ebben az évben mely bankok tértek el jelentősen az etikai kódexhez képest" - magyarázza a listát összeállító iroda közleménye. Bankok 1.Raiffeisen Bank a Butár Kft-vel 2.Aegon és Axa bank holtversenyben 3.Cetelem 4.OTP és OTP Faktoring 5.Gépjármű lízingcégek A többi banknál valamelyest javulás következett be. Végrehajtó cégek 1. Credithouse 2. Butár Kft. 3. Silvercredit. "A fent szereplő 3 behajtó cég etikai normái a behajtási gyakorlatukat figyelembe véve erősen megkérdőjelezhető. Javasoljuk a PSZÁF-nak ennek a 3 cégnek az alaposabb átvizsgálását" - így a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája. |
A Raiffeisen 1. helyének megtartásához ez a körülmény jelentősen hozzájárult. A többi pénzintézetnél elsősorban az etikai kódex kijátszása miatt neheztelnek az érdekvédők. "A bajba jutott adósok részére teljesíthetetlen feltételeket szabnak. Kevés esetben történik egyedi elbírálás. Furcsának találjuk az OTP bekerülését a listára, hiszen gyakran hangoztatja a segítőkészségét. Igazából az előző listához képest a bankok válságkezelési gyakorlatában szinte semmi nem változott"- áll a közleményben.
"A válságkezelési egyeztetési folyamatban a bankok kiütéssel nyertek. Szinte mindenben az ő akaratuk győzött" - állapítják meg talán kicsit egyoldalúan az érdekvédők. A 7+1 pontból az egyetlen jelentős pont, amely a késedelmi kamatok mértékét szabályozza csak az ezután bajba került ügyfelek részére jelenthet részmegoldást.
"A most bajban levő adósok helyzete semmit sem változott. Náluk ezek az intézkedések szinte semmilyen szerepet nem játszanak. A kormányzat választhatott a bankadó beszedése, valamint a bankok késedelmi kamataiból adódó extra profit engedélyezése között. A kormány a bankadót választotta. Ezzel az intézkedéssel a 7+1-es javaslat gyakorlatilag a tiszta lappal indulás pontjának sorsára jutott. Összességében eredménytelennek kell tekintenünk a kormányzati intézkedéseket. A korbácsot szögre akasztották, a kezdeti ijedség után, a bankokat gyakorlatilag semmi nem korlátozza" - fogalmazzák meg tapasztalataikat s egyben kritikájukat az érdekvédők.
Néhány jó tanács a bajba jutott hitelesek részére "A bankkal történő tárgyalás során ragaszkodjanak a hivatalos formákhoz, mindennek legyen nyoma és az ügyintézés teljes folyamata áttekinthető és nyomon követhető legyen. Ne próbálják meg adósságaikat hitelekből rendezni, mert általában csak ideiglenesek az eredmények és a későbbiekben még nagyobb problémával kell szembenézniük. A család pénzügyi mérlegét mindig napra pontosan tartsák szem előtt. A karácsonyi nagybevásárlásnál rendkívüli óvatossággal járjanak el. Fogyasztásaikat csak rendkívül indokolt esetben oldják meg hitelek útján" - tanácsolja az érdekvédő szervezet. Még fél év van hátra a moratórium lejártáig. Az eddig megtett intézkedések kitolták a problémák rendezését jövő év áprilisáig. Körülbelül fél millió embernek ez a dátum nem sok jóval kecsegtet. |
Elmaradt intézkedések
Az információs iroda szerint jelentős javulás állhatna be a banki hitelesek helyzetében a következő intézkedések megtétele esetén.
1. A késedelmi kamatok, amelyek gyakorlatilag a bankok extra profitját jelentik, mindenképpen szükséges lenne akár visszamenőleg is a jegybanki alapkamat szintjére leszállítani.
2. A lakossági jelzáloghitelek által bedőlt ingatlanok árverését ki kell venni az önálló bírósági végrehajtók kezéből és szükséges lenne átadni az APEH jogkörébe, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a végrehajtó 10%-os behajtási jutalékot maximum 3%-ban kellene limitálni.
3. A bankok ún. meg nem térült kárának a limitálása után még jelentős mértékű tartozások fennmaradnak. Ennek a mértékét mindenképpen maximalizálni szükséges, hiszen a pénzintézetek számtalan módon tudják befolyásolni gyakran etikátlan módon ezt a folyamatot. A magáncsőd intézményének a bevezetése feltétlenül szükséges, meghozandó intézkedés kell, hogy legyen.
4. Adókedvezmények a pénzintézetek részére, a tartozások elengedésének a fejében.
Privátbankár - Zsiborás Gergő