A bankoknak van elég bajuk

A bankok fejlődésében ugyanakkor kedvezőtlen tendenciák is mutatkoztak, a jelentés ezek között említi, hogy a veszteséges és viszonylag alacsony tőkemegfelelésű szolgáltatók száma és piaci részaránya emelkedett. Hasonlóképpen kedvezőtlennek tartja, hogy a javuló átlagos jövedelmezőséget viszonylag alacsony összegű első negyedévi értékvesztés-képzés tette lehetővé, ami a portfólióminőség trendjét tekintve nem tűnik fenntarthatónak.

A fő kockázatok között a PSZÁF első helyen említi a banki eszközminőség folytatódó romlását, illetve a jellemző hitelbiztosítékok, az ingatlan és a gépjárművek piacainak változatlan gyengeségét. További kockázatot jelent a globális likviditási és forráshelyzet újbóli romlása, a kockázati felárak emelkedése, illetve a tőkepiacon bekövetkezett április-májusi korrekció.

Kockázatokat képvisel a nagyarányú banki különadó, illetve a devizában denominált jelzáloghitelek betiltása is. Egyelőre nehezen felmérhető, hogy e lépések milyen hatásokkal lesznek a bankok forrás- és tőkeellátottságára, üzletméretére és eredménykimutatására, illetve miként fogják érinteni a banki szolgáltatások költségeit és a meglévő portfólió minőségét. A fő kockázat e tekintetben az, hogy az említett intézkedések a bankrendszert csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában érik.

A bankszektor mérlegfőösszegének év/év alapú lassuló növekedési dinamikája 2010. március végére 8,4 százalékos csökkenésbe váltott, amit nagymértékben befolyásolt a forint adott időszaki erősödése, így a forintban kifejezett dinamika a tranzakciós változásoknál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat.

Az összes késedelmes követelés gyarapodása lassult, viszont jelentősen és tovább gyorsuló ütemben nőtt az egy éven túli késedelmes tételek aránya, ami a már erős késedelemben lévő állomány további gyors romlására utal. Az egy éven túli késedelmű állomány 138 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a 90 napon túl késedelmes tételek növekedése pedig 45 százalékot ért el. Március végén a vállalati portfolió 27 százaléka volt késedelmes, vagy újratárgyalt státuszú, és 14 százaléka volt 90 napon túli késedelemben. A lakossági hitelek körében e két érték 32 és 13 százalék körüli volt.

A felsorolt 67 milliárd forintnyi növekménnyel szemben a nem kamatbevételek 42 milliárd forintos csökkenése állt, a szektor működési eredménye így végül közel 28 milliárd forinttal haladta meg a 2009 első negyedévit, adózott eredménye pedig 34 milliárd forinttal lett magasabb.     

A veszteséges intézmények száma egy negyedév alatt kilencről tízre növekedett, a veszteséges működés mögött továbbra is a romló eszközminőség miatti értékvesztés- és céltartalék-képzés állt.

A bankrendszer tőkemegfelelése 13 százalék volt március végén, ami csekély pozitív irányú változást jelez a 2009. év végihez képest. A 10 százalék alatti TMM mutatóval rendelkező intézmények piaci részesedése több mint 5 százalékponttal, 25 százalékra emelkedett, a jelenlegi helyzetben is biztonságosnak tekinthető, 12 százalék feletti tőkemegfelelésű szolgáltatók részesedése 6 százalékponttal, 69 százalékra bővült.